Az éghajlatváltozás hatással lesz a pszichológiai jóllétünkre. Jelentős kutatások dokumentálták az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges időjárási eseményeknek való kitettség káros hatásait a fizikai egészségre, a mentális egészségre és a társas kapcsolatokra is. A közelmúltban a figyelem az éghajlatváltozásnak a mentális egészségre gyakorolt lehetséges hatásai felé fordult. Cikkünkben áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos fokozott szorongás jelenségét, valamint körüljárjuk, hogyan segíthet az ACT a klímaszorongással való megküzdésben.
Az éghajlatváltozás pillanatnyilag is zajlik. Már most is szembesülünk a hatásaival például a hőhullámok, a hurrikánok, az áradások, az erdőtűz és a szárazság terén. A kevésbé látható, de végső soron még fontosabb következménye a változó éghajlatnak az átlaghőmérséklet, a tengerszint, valamint a csapadékmintázatok lassú változása. Ezek fogják jellemezni a következő évtizedekben a klímánkat és vélhetően sok ember életére lesznek hatással.
A klímaváltozás hatással van mentális állapotunkra
Számos evidencia mutat rá arra, hogy az éghajlatváltozással járó környezeti változások közvetlen hatást gyakorolnak a fizikai és mentális egészségünkre. A fokozott hőség például következetesen összefüggést mutat az agresszióval (Miles-Novelo és Andreson, 2019), valamint az utóbbi időben azt találták, hogy az öngyilkosságok és a mentális zavarokkal kapcsolatos kórházi kezelések megnövekedett arányával (Carleton, 2017; Obradovich, Migliorini, Paulus és Rahwan, 2018). Emellett a korunkra jellemző általános toxicitás (pl. légszennyezettség, élelmiszerekben előforduló mérgező anyagok, stb.) bizonyos esetekben növelhetik az idegsejtek rendellenességekre való fogékonyságát, ezáltal akár a depresszió kialakulását is elősegíthetik, bár ezt a tendenciát azonban kiegyenlítheti az orvostudomány fantasztikus fejlődése, amely egyre hatékonyabban képes kezelni a szervi eredetű pszichoszindrómákat (Lukas, 2011).
Mi az a klímaszorongás?
Az elmúlt időszakban azonban egyre nagyobb figyelem irányul annak lehetőségére, hogy van egy közvetettebb hatás is, ez pedig az éghajlatváltozáshoz kötődő szorongás, amelyben még olyan személyek is érintettek lehetnek, akik személyesen nem tapasztalták az éghajlatváltozás közvetlen velejáróját. A populáris média is kiemelten foglalkozik az éghajlati szorongással, az ökoszorongással és a klímagyásszal, amelyet mi sem illusztrálhatna jobban, minthogy a Grist magazin az éghajlati szorongást 2019 „legnagyobb popkultúra trendjeként” említi (McGinn, 2019)...
Tehát a klímaszorongás az éghajlatváltozás veszélyeire adott felfokozott érzelmi, mentális vagy szomatikus szorongásos reakció. Fáradékonyságot, étvágytalanságot és akár pánikrohamot is eredményezhet (Dodds, 2021 idézi: Whitmarsh és mtsai, 2022).
Kik fogékonyak a klímaszorongásra?
A klímaszorongásra azért is érdemes fokozott figyelmet irányítani, mert bárki átélheti. Nem kell közvetlenül a bőrünkön megtapasztalnunk a szélsőséges időjárási jelenségeket ahhoz, hogy elfogjon bennünket a szorongás. Azonban Whitmarsh (2022) kollégáival rámutatott arra, hogy vannak olyan jellemzők, amelyek összefüggésben állnak a klímaszorongással. Például a fiatal korosztály, valamint a generalizált szorongásos zavarban érintettek körében magasabb arányban fordul elő a klímaszorongás. Emellett akik szívesen kapcsolódnak a természethez, illetve akik minél több információt keresnek az éghajlatváltozásról, szintén fokozott arányban érintettek a klímaszorongásban. A tudatos jelenlét (mindfulness) gyakorlása fordítottan függ össze a klímaszorongással.
Mi nyújthat hatékony segítséget?
Az egyik legmegterhelőbb része a klímaszorongásnak, hogy az érintettek nehezen koncentrálnak céljaik megvalósítására és nehezen köteleződnek el a jelenben olyan cselekvések mellett, amelyek egy szebb, értékesebb jövőt szolgálnak.”Minek, hiszen néhány évtized múlva úgyis élhetetlenné válik a Föld!”. Mint ahogy bármi máshoz kapcsolódó szorongás esetén is, a probléma a szorongató gondolatokkal akkor van, ha elfogadjuk őket abszolút igazságnak. Ez hat az érzelmeinkre és a viselkedésünkre is. Lehet, hogy csak komolyabb stressz árán érjük el a céljainkat, de rosszabb esetben az is előfordul, hogy egyáltalán meg se próbálunk tenni értük, mert annyira megbénít a szorongás (Helstáb, 2021).
Az átkeretezés technikája szerint ilyen helyzetekben érdemes egy alapos realitás vizsgálatnak alávetnünk a szorongató gondolatainkat. Ez sok szorongásos élménynél segít, mivel beláthatjuk, hogy amitől tartunk nem olyan valószínű vagy nem is olyan súlyos kimenetelű. Az éghajlatváltozással kapcsolatos szorongás azonban azon esetek közé tartozik, amelynél nem tudjuk teljes biztossággal megállapítani, hogy amitől félünk, nem következik be, így ilyenkor a gondolataink ellen való érvelés nem biztos, hogy segít.
Elfogadás és elköteleződés
Az Elfogadás és Elköteleződés Terápiás szemlélet (Acceptence and Commitment Therapy - ACT) alaptétele, hogy minél inkább igyekszünk leküzdeni egy gondolatot, annál jobban felerősítjük azt, mivel annál több figyelmet fordítunk ezekre. Éppen emiatt az ACT javaslata, hogy ne próbáljunk harcba szállni szorongató gondolatainkkal, ne nyomjuk el őket és végképp ne azonosuljunk velük! Egész egyszerűen csak vegyünk tudomást a jelenlétükről. Ne minősítsük őket, csak tudatosítsuk magunkban, ha éppen jelen vannak. Az ACT a mindfulnessre, avagy a tudatos jelenlétre épül, vagyis arra, hogy tudatosítsuk magunkban, amikor a jelenünkről elterelik a figyelmünket a múltra vagy jövőre vonatkozó gondolatok, belső monológok vagy párbeszédek, esetleg veszélyt jelző képek.
Az ACT egyik sajátsága a metaforák használata. Így most mi is egy, az ACT-ben gyakran használt metaforát hívunk segítségül. Képzeljük el, hogy egy buszt vezetünk. Mi tudjuk az úticélunkat, amely felé az irányt vesszük, azonban menet közben a buszunkra fel-le szállnak utasok. Ezek az utasok vezetés közben folyamatosan hozzánk beszélnek. Némelyik halkan sutyorog, más pedig figyelmet parancsolóan hangoskodik. “Ne menj arra, veszélyes lehet!” “Mégis ki engedte ezt a balfácánt a volán mögé?” “Ha arra mész, eléred az úticélodat.” A sofőr mi vagyunk, a fel-le szálló utasok pedig a gondolataink. Nem tudjuk megakadályozni, hogy hozzánk szóljanak, azonban a mi hatalmunkban áll a döntés, hogy melyikre irányítjuk a figyelmünket, illetve, hogy engedjük-e nekik, hogy eltántorítsanak a céljainktól. Az elfogadás a gondolatokra, az elköteleződés pedig az általunk fontosnak tartott értékek szerinti viselkedésre vonatkozik.
Tehát hogyan segíthet az ACT a klímaszorongással való megküzdésben?
Az ACT gyakorlata először is segítségünkre van abban, hogy tudatosítsuk magunkban az éghajlatváltozással kapcsolatos szorongásunk jelenlétét. A tudatosítás az első lépés az elfogadás felé, valamint lényeges a szorongással való azonosulás elkerülése szempontjából. Ha már felismertük, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos szorongó gondolatok jelen vannak, nézzük meg, mi más van még jelen? Ne hagyjuk magunkat beszűkülni, hanem tágítsuk a horizontunkat!
Néhány figyelemelterelő kérdés ebben a segítségünkre lehet. Mi a leghalkabb dolog, amit éppen hallunk? Milyen érzés, ahogy a ruhánk a bőrünkhoz simul? Milyen szagokat és illatokat érzünk éppen? Ha már képesek vagyunk a szorongáson kívül másra is koncentrálni, akkor tudunk arra fókuszálni, ami nekünk igazán fontos. Ne hagyjuk, hogy a félelmeink irányítsanak, ehelyett igyekezzünk az értékeinket használni iránytűként az életünkben. Amennyiben nekünk fontos a fenntarthatóság és a környezetvédelem, fordítsuk konstruktív cselekedetekbe a klímaváltozással kapcsolatos szorongásunkat és mindennapi döntéseinkkel hozzájárulhatunk egy élhetőbb, szebb jövőhöz.
Szerző: Magyary Ágnes, viselkedéselemző
Forrás:
Carleton, T. A. (2017). Crop-damaging temperatures increase suicide rates in India. Proceedings of the National Academy of Sciences, 114(33), 8746-8751.
Clayton, S. (2020). Climate anxiety: Psychological responses to climate change. Journal of Anxiety Disorders, 102263. doi:10.1016/j.janxdis.2020.102263
Helstáb, L. (2021). Hogyan küzdhetünk meg a szorongással a gondolataink elengedése által? Mindset Pszichológia. Internetes letöltés dátuma: 2023.04.25. URL: https://mindsetpszichologia.hu/hogyan-kuzdhetunk-meg-a-szorongassal-a-gondolataink-elengedese-altal
Lukas, E. (2019). Értelemkeresés és életöröm. Logoterápiás segítség depresszió és értelemkrízis esetén. Nyíregyháza: IMI Print.
Miles-Novelo, A., & Anderson, C. A. (2019). Climate change and psychology: Effects of rapid global warming on violence and aggression. Current Climate Change Reports, 5(1), 36-46.
Obradovich, N., Migliorini, R., Paulus, M. P., & Rahwan, I. (2018). Empirical evidence of mental health risks posed by climate change. Proceedings of the National Academy of Sciences, 115(43), 10953-10958.
Sangervo, J., Jylhä, K. M., & Pihkala, P. (2022). Climate anxiety: Conceptual considerations, and connections with climate hope and action. Global Environmental Change, 76, 102569.
Whitmarsh, L., Player, L., Jiongco, A., James, M., Williams, M., Marks, E., & Kennedy-Williams, P. (2022). Climate anxiety: What predicts it and how is it related to climate action?. Journal of Environmental Psychology, 83, 101866.