top of page

A szülés utáni depresszió

Updated: Apr 24, 2023

Meglepő adat, de a szülés utáni depresszió 10-ből 1 nőt érint. A korai felismerés az édesanya és a kisbaba érdekét szolgálja, így szeretnénk bemutatni nektek a postpartum depresszió legfontosabb jellemzőit.


Egy csecsemő érkezése a családba számos érzelmet kelthet az őt várókban – szeretetet, izgatottságot, hálát, valamint negatív érzelmeket is, például idegességet és frusztrációt. A szülés utáni első hetekben és hónapokban természetes módon tapasztalhatnak az édesanyák érzelmi hullámvölgyeket, tekintettel arra, hogy a csecsemő születésével és gondozásával nagy emocionális és fizikai változások járnak.


Ez az időszak tekinthető egyfajta normatív krízisnek, ahol az újdonsült édesanyának új viselkedésmintázatokat kell kialakítania és egyéni problémamegoldó stratégiájával megküzdenie ezzel a helyzettel. Ugyanakkor az alkalmazkodással való nehézségek, vagy az alkalmazkodás hiánya valódi krízishelyzetet teremthet. Ekkor lehangoltság, diszfóriás hangulat, sőt, akár szülés utáni depresszió is kialakulhat.



Posztpartum depresszió vagy szülés utáni levertség?


A szülés utáni levertség meglehetősen gyakori, tízből nyolc nőt érint. Ez azonban egy átmeneti állapot, a tünetek idővel csökkennek. Az anyát támogató személyeknek jelentős szerepük lehet az ezzel való megküzdésben. A súlyosbodó levertség, a depresszió jelentkezése az esetek 10-15%-ában fordul elő.


A postpartum depresszió jelei a:

  • csökkentértékűség érzése

  • a szégyen, bűntudat

  • az anyai szereppel kapcsolatos szorongás,

  • a levertség

  • valamint ingerlékenység.

További tünetek közt szerepelnek az alvászavarok, az emlékezéssel és a figyelem összpontosításával kapcsolatos nehézségek. Jellemzően helyzettől függetlenül a negatív érzelmek dominálnak, valamint túlzottan aggódnak a baba veszélybe kerülésétől. Az érintettek gyakran tapasztalnak szorongást és pánikrohamokat is.


A postpartum depressziót több tényező is kiválthatja. Egyrészt a szülés után bekövetkező hormonváltozás meglehetős hatást gyakorol a nők érzelmi állapotára. Másfelől pszichológiai, gazdasági és társas környezeti tényezők is közre játszhatnak a kialakulásban. Az anyagi nehézségek, munkanélküliség, párkapcsolati problémák, a tágabb család támogatásának hiánya mind olyan tényezők, amelyek erősen bejósolják a postpartum depressziót. Az édesanya kórtörténete, azon belül is a premenstruációs szindróma illetve a szülést megelőző depressziós periódusok is hajlamosító tényezők. Mindezek mellett az anyákra nehezedő társadalmi elvárások, a szoptatás során felmerülő komplikációk, továbbá az újszülött egészségét érintő problémák is vezethetnek szülés utáni depresszióhoz.



Korai felismerés és megelőzés


A legfigyelemreméltóbb összefüggést a depresszió kialakulásával az anya társas támogatottságának hiánya mutatja. Azok a nők, akik számíthatnak kapcsolati rendszerükre a várandósság idején, illetve a szülést követő hetek, hónapok során, sokkal könnyebben viselik az új életszakasz nehézségeit és “védettebbek” a depresszióval szemben. A környezetnek tehát kiemelt felelőssége van az édesanya érzelmi jólléte szempontjából.


Mivel a depresszió egyik meghatározó tünete a reménytelenség érzése, így sokan nem tudnak hinni abban, hogy jobban lehetnek vagy a szégyenérzet miatt nem mernek segítséget kérni. A barátok, családtágok részéről sarkalatos jelentőségű, hogy ne kizárólag a gyermekre koncentráljanak, hanem képesek legyenek az anya számára megfelelő érzelmi-fizikai támogatást nyújtani. A közeli hozzátartozókon kívül a csecsemő fejlődését monitorozó egészségügyi dolgozók is fontos személyek a szülés utáni depresszió megelőzésében vagy korai felismerésében.


Az ítélkező, minősítő megjegyzések csökkentik az érintettek segítségkérési hajlandóságát. Ehelyett arra van szükség, hogy elfogadják, egy kisbaba születése amellett, hogy csodálatos dolog, olyan változásokat eredményez a családban, amely természetes módon ébreszt nehéz érzéseket bennük. Belátni, hogy probléma van és segítséghez fordulni a kisbaba érdekét is szolgálja.





Források: Dombi, E., Berta, R., & Jámbori, S. (2020). Az ante-és posztnatális időszakban előforduló hangulati zavarokat befolyásoló szociális, szociodemográfiai és intrapszichés tényezők vizsgálata. MAGYAR NŐORVOSOK LAPJA, 83, 11-20.


Hompoth, E. A., Gálosi, N., Becsei, L., & Töreki, A. (2020). Depressziószűrés a várandósgondozásban. Eredmények Békéscsaba körzetéből. Orvosi Hetilap, 161(10), 374-381.

Suhajda, K. (2022). Honnan ismerjük fel a szülés utáni depressziót? Mindset Pszichológia. Letöltés dátuma: 2023. március 17. URL: https://mindsetpszichologia.hu/honnan-ismerjuk-fel-a-szules-utani-depressziot


0 comments

Comments


bottom of page