Evészavarok lelki háttere – Orthorexia Nervosa
Az egészségre való törekvés, a speciális étrend követése az elmúlt évek során hihetetlen, folyamatosan növekvő népszerűségnek örvend. Az életmódváltásnak sokféle oka lehet: vannak, akik már kialakult egészségügyi problémájukat kívánják gyógyítani, mások egyéb megfontolásból köteleződnek el mellette. A kutatók figyelmét is felkeltette a nem hagyományos étrendet követők pszichológiai jellemzőinek vizsgálata. Túlzásba lehet esni az egészségre való törekvéssel? Hol húzódik a határ a patológiás evési magatartás és az egészséges életmód között? Ezúttal egy kevésbé ismert evészavartípust, az Orthorexia Nervosát mutatjuk be.
A fogalmak tisztázása
Az Orthorexia Nervosa (ON) egy kevésbé klasszikus evészavar, amelyet először egy háziorvos írt le 1997-ben, egy görög eredetű neologizmussal (ὀρθός, jobb és ὄρεξις, étvágy), hogy definiálja a „helyes” étkezéshez való ragaszkodást, amelyet páciensei körében figyelt meg.
Azonban ez a leírás limitációkba ütközött, azóta evészavar-szakértők a világ minden területéről dolgoznak azon, hogy egyezséget kössenek a meghatározással és a közös diagnosztikai kritériumokkal kapcsolatban. Egy 2022-es tanulmányban, amelyben a szerzők konszenzusra törekedtek az imént említett kérdésekben, több, mint 90%-ban egyetértettek abban, hogy az ON-t az étkezési magatartással kapcsolatos erős elfoglaltság, valamint a szigorúan ellenőrzött, merev és rugalmatlan szabályok jellemzik, amelyek magukban foglalják az étel tervezésére, megszerzésére, elkészítésére és/vagy elfogyasztására fordított túl sok időt. Úgy tűnik, hogy az ON szorosabban kapcsolódik a DSM-V (A Mentális zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvének 5. kiadása) táplálási és evészavarok kategóriájához, mint az obszesszív-kompulzív zavarokhoz, bár rögeszmés-kényszeres jellemzők is jelen vannak.
Az orthorexia nervosa tünetei
Mindezek mellett a szakértők közös álláspontra jutottak abban, hogy az orthorexia nervosa-ban szenvedő egyének:
szorongást éreznek, ha olyan ételekkel szembesülnek, amelyekről azt gondolják, hogy egészségtelenek, attól tartanak, hogy ezek megzavarhatják őket,
figyelem- és koncentrációs problémákat tapasztalnak (egész nap az egészséges táplálkozásra gondolnak),
bűntudattól szenvednek annak következményeként, hogy nem tudnak egészségesen táplálkozni.
Továbbá az orthorexiában érintett személy önértékelését túlzottan befolyásolja az önmaga által meghatározott táplálkozási szabályok betartása.
Bár az orthorexiás viselkedés és a vegetarianizmus/veganizmus közötti ok-okozati összefüggést széles körben feltételezik, az ezt a feltételezést alátámasztó bizonyítékok nagyrészt ellentmondásosak. Az összességében elmondható, hogy azok az egyének, akikre magasabb arányban jellemzőek alternatív étkezési szokások (pl. speciális étrendet követnek; helyi termesztésű, fenntartható gazdálkodásból származó, illetve nem hagyományos ételeket vesznek), nagyobb valószínűséggel számoltak be orthorexiára jellemző hajlamokról. Ugyanakkor a növényi, illetve vegetáriánus étrendet követők körében magasabb a testképpel való elégedettség. Az evési magatartás kontrollálása a testsúly és a testalkat befolyásolása érdekében erősen összefügg az orthorexia kialakulásával. Azonban ahhoz, hogy megállapíthassák, hogy a vegetarianizmus/veganizmus kockázati tényező-e az orthorexiára nézve, longitudinális kutatás szükséges, vagyis olyan évekig tartó kísérlet, amelyben a vizsgálatban résztvevőket időről időre ismétlődően megfigyelik és nyomon követik a viselkedési mintázatokat. Tudomásunk szerint ebben a témában longitudinális kutatási eredményről nem számoltak be.
Mi a Longevity Projectnél az életmódorvostan ajánlásával összhangban úgy gondoljuk, hogy a minél kevesebb feldolgozott élelmiszert tartalmazó, teljes értékű növényi étrend hat a legkedvezőbben az egészségre. Ugyanakkor véleményünk szerint egészségesen enni sokféleképpen lehet, azonban semelyik étrend követése esetén sem jó az, ha túlságosan merev szabályok szerint eszünk, illetve, ha rágörcsölünk az evésre.
Szerintünk nem a tökéletességre törekvés a lényeg, hanem, hogy igyekezzünk a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legegészségesebb, legfenntarthatóbb ételeket választani. Nem csak az a fontos, hogy egészségesen együnk, hanem az is, hogy az étel örömet is okozzon. Az evésnek a táplálékfelvétel mellett ugyanis örömszerző és adott helyzetben társas funkciója is van, mentális és társas jóllétünket is szolgálja.
Egészségesen, szabadon, rugalmasan
A Longevity Project szemlélete szerint az egészség nem cél, hanem egy eszköz arra, hogy minél hosszabb életet élhessünk, hogy minőségi időt tölthessünk szeretteinkkel és hogy megvalósíthassuk azokat a terveinket, amelyek a számunkra fontos értékeken alapszanak. Az egészséges életmód egyik összetevője a helyes táplálkozás, amelynek alapjai az életmódorvostan szerint a minél kevésbé feldolgozott élelmiszerek, valamint a főleg növényi alapú összetevők. Ugyanakkor a helyes táplálkozásnak az is lényeges összetevője, hogy az étellel egészséges kapcsolatunk legyen. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a pszichológiai rugalmasság, hogy ne merev szabályok jellemezzék evési magatartásunkat.
Szerző: Magyary Ágnes, viselkedéselemző
Forrás:
Barnett, M. J., Dripps, W. R., & Blomquist, K. K. (2016). Organivore or organorexic? Examining the relationship between alternative food network engagement, disordered eating, and special diets. Appetite, 105, 713–720. doi:10.1016/j.appet.2016.07.008
Brytek-Matera, A. (2021). Vegetarian diet and orthorexia nervosa: a review of the literature. Eating and Weight Disorders-Studies on Anorexia, Bulimia and Obesity, 26, 1-11.
Donini, L.M., Barrada, J.R., Barthels, F. et al. (2022) A consensus document on definition and diagnostic criteria for orthorexia nervosa. Eat Weight Disord 27, 3695–3711 . https://doi.org/10.1007/s40519-022-01512-5
Şentürk, E., Güler Şentürk, B., Erus, S., Geniş, B., & Coşar, B. (2022). Dietary patterns and eating behaviors on the border between healthy and pathological orthorexia. Eating and Weight Disorders-Studies on Anorexia, Bulimia and Obesity, 27(8), 3279-3288.