top of page

Evészavarok lelki háttere – Anorexia Nervosa

Updated: Apr 24, 2023

Annak ellenére, hogy a férfiak lassan, de biztosan zárkóznak fel a nőkhöz képest az evészavar előfordulásában, az anorexia nervosa veszélyének főként serdülő nők kitettek. Fontos megérteni, hogy az anorexia nem egy diétahóbort, hanem egy nagyon súlyos és akár végzetes kimenetelű mentális zavar. Ennek megfelelően fokozott figyelmet érdemel. Cikkünkben az anorexia nervosa jellemzőiről, kezelési programjáról és tipikus családi eredetéről olvashattok.


Az elmúlt évtizedek folyamán az evészavarok (azon belül pedig a két klasszikus típus, az anorexia nervosa és a bulimia nervosa) előfordulása megnövekedett és lefolyásuk elhúzódott. Sokan ennek ellenére sem veszik komolyan a betegségben érintetteket és leegyszerűsítő magyarázatokat tulajdonítanak a kialakulásának. Nem ritkán hallani olyan téves értelmezéseket, hogy az anorexia kialakulásáért egyedül az érintett személyiségén belüli tulajdonságai felelnek, külső tényezőnek pedig a médiából érkező ingereket szokták mondani. Pedig az evészavarok egyik legfontosabb vonatkozása, hogy meglehetősen komplex betegségek, kialakulásukat számos tényező befolyásolja. Ezzel együtt, ahány érintett, annyi történet – tehát hiába egyeznek meg a tünetek, a betegséghez vezető út mindenkinél eltérő lehet.


Az anorexia nervosában érintettek nagyrésze még mindig rendszerint magas szocio-ökonómiai státuszú családokból származó kamasz lányok. A férfiak azonban az évek folyamán elkezdtek felzárkózni a nőkhöz a hagyományos evészavarok tekintetében.


Az anorexia nervosa tünetei közt szerepel:
  • az elhízástól, súlygyarapodástól való mélyreható félelem,

  • legalább 15%-os súlyveszteség,

  • testképzavar,

  • nők esetében a menstruáció elmaradása.

Makacsság, mint a gyógyulási folyamat nehezítő tényezője


Mivel az anorexia tünetei szinte ordítóak, így sokan a gyógyulást a tünetek, vagyis a kóros soványság megszűnésétől remélik. Pedig fontos megérteni, hogy az anorexia elsődlegesen egy mentális- és viselkedési zavar, amelyhez fiziológiai és fizikai tünetek társulnak. Éppen emiatt a terápiája is több pilléren nyugszik, amely túlmutat a testsúlygyarapításon. A fizikai tünetek javulásában a rendszeres súlykontrollok segítenek, amelyet pszichiáter, pszichológus vagy családtag felügyel. Szakmai hibának tekintendő az anorexia nervosában szenvedőre felügyelet nélkül bízni a testsúly mérését. A páciens által bemondott testtömegére vonatkozó adatok sokszor nem felelnek meg a valóságnak. Ezt nem hazugságként, hanem a betegség velejárójaként kell értelmezni. Az anorexia a kontroll megéléséről szól, amelynek eszköze a fogyás. Ennek a túlzó kontrollnak elvesztése meglehetősen rémisztő, frusztráló a beteg számára, így ezen élmény elkerülése végett sokszor a legagyafurtabb módszerekhez folyamodnak, hogy ne érjenek el valós súlygyarapodást. Nagyon gyakran egy liter vizet megisznak mérés előtt, hogy egy kilóval nehezebbnek tűnjenek, de szakemberek arra is láttak már példát, hogy valaki ólomlemezt viselt a zoknijában mérlegre álláskor.


A következő pillér az egyéni kognitív-viselkedés terápia. Az anorexiás páciensek jellemzője, hogy tagadják a betegséget, segítségkérő hajlandóságuk alacsony és általában nem motiváltak a gyógyulásra. A szakemberhez eljutó érintettek általában önbizalomhiányos, teljesítménykényszeres és tökéletességre törekvő serdülők, akik érzékenyek a családjukra jellemző feszültségekre, és a változás elérésének eszközéül az evés területét ragadták meg. A kezelést végző személyben ellenséget látnak, hiszen úgy élik meg, hogy el akarja venni tőlük azt a betegséget, amelynek “funkciója” van az ő életükben, és a soványságot, amelyet szigorú önfegyelemmel és kitartással, sok szenvedés árán értek el. Súlyos esetekben az egyéni terápiára csak a mesterséges táplálást, egy bizonyos testtömeg elérését követően kerül sor. Ilyenkor az érintett testi állapota nem teszi lehetővé pszichoterápiát. További nehézség a súlyos eseteknél, hogy az anorexiás személy gondolatai döntően a fogyás, a kalóriák és a nem-evés körül forognak. A személy beszűkültté válik, amelynek a kóros alultápláltság lehet az eredője – vagy legalábbis egyik kiváltó tényezője.


Anorexia, mint az egész családi rendszer tünete


A harmadik és sokszor legeredményesebb komponense a kezelési programnak a családterápia. A családterápia azon a megközelítésen alapszik, hogy az evészavar valójában az egész család (ezalatt értve főleg az egy háztartásban élőket) tünete, amely az anorexiás személyen jön ki, így ő az ún. index páciens, aki hordozza azt a panaszt, ami jelzi a család diszfunkcionális működését. A terápiás folyamat során többé-kevésbé hamar nyilvánvalóvá válik, hogy az evészavar kialakulásának hátterében gyakran sajátos családi tényezők húzódnak meg és a tünet megjelenése sokszor egy “funkciót” tölt be a családban. Jellegzetesek például a túlzóan merev szabályok, valamint az, hogy a szülők a gyermek önállóságra törekvését korlátozzák. Ezekben az esetekben az evészavar “funkciója” a túlzó kontrollra adott reakció: a kamasz egyedül a saját teste felett, az étkezés korlátozása által éli meg a kontrollt az életében. További sajátság az elmosódott határok a családon belül. A gyermekek sokszor szülői szerepbe kényszerülnek (parentifikálódnak), amely hosszú távon nagyon káros a gyermek pszichológiai fejlődésére nézve. Sokszor az anorexiás családtag szerepe a szülők közötti “villámhárítás”.


A megfigyelések azt támogatják, hogy az anorexiás páciensek szüleinek külön-külön vannak gyakran előforduló magatartásmintázatai. Az anyák érzelmileg gátoltak, nehéz számukra a negatív érzelmek elfogadása. Önfeláldozóak, a felszín alatt azonban sebezhetőek. Az apák sikeresek és erősek, azonban alacsony az önértékelésük. Gátolják gyermekük szárnypróbálgatásait és tiltják a negatív érzelmek kifejezését. Emellett a szülők túlkontrolláltak, depresszióra, kényszerekre és fóbiákra hajlamosak.


Mindezek alapján talán nem meglepő, hogy egy ilyen családi környezetben felnövekvő kamasz nagyon szeretne változtatni a helyzetén, de ambivalens érzéseivel nehezen tud mit kezdeni. Talajvesztettségére és önértékelési gondjaira a fogyásban látja a megoldást.


Ahogy korábban bemutatásra került, az evészavarok komplex betegségek, amelyek kialakulásáért számos összetevő felel, úgy mint személyiségtényezők, kulturális és társadalmi tényezők, valamint nem elhanyagolható a média szerepe sem. Mindazonáltal a gyógyulás folyamatában a legnagyobb eredményt a családterápia éri el, ez a tapasztalat azt az elképzelést támasztja alá, hogy a betegség befolyásolásában a családi tényezők hangsúlyosak.




Forrás:


BNO-10 zsebkönyv DSM-IV-TR meghatározásokkal (2004). Budapest: Animula Kiadó.


Pászthy, B. (2015). A táplálkozási magatartás zavarai. In J. Balázs & M. Miklósi (Szerk.), A gyermek-, és ifjúkor pszichés zavarainak tankönyve (pp. 133-148). Budapest: Semmelweis Kiadó.


Túry, F. (2005). Anorexia, bulimia: Önsegítő és családsegítő kalauz. Print X Budavár Kiadó.


További forrás: itt




0 comments

Comments


bottom of page