Hatékonyságnövelés egészséges táplálkozást támogató programokkal?
- Länger Jelena

- febr. 24.
- 3 perc olvasás
Régóta beszélünk arról, hogy az egészségtelen táplálkozási szokások több krónikus betegséghez illetve szükségtelen testsúlygyarapodáshoz vezetnek. A munkavállalókról gondoskodni vágyó vezetők és HR csapatok ezt felismerve igyekeznek is különféle formában támogatni a munkavállalókat abban, hogy tudatosabbá válhassanak azzal kapcsolatban, milyen ételekkel töltik vissza fogyatkozó energiájukat a nap folyamán. Ám sok olyan szervezettel is találkozunk, ahol még csak kerülgetik ezt a témát - néha azért, mert attól tartanak, hogy ez egy nagyon személyes téma, ami nem is tartozik a munkáltatóra, néha pedig talán azért, mert nem igazán hisznek abban, hogy a táplálkozási programok valódi hatással lennének az üzleti eredményekre.
Az elmúlt években azonban fordult a kocka. Egyre izgalmasabb kutatási területté válik a táplálkozás és a munkahelyi teljesítmény, a mentális jóllét és a kiégés összefüggéseinek vizsgálata. Bár még fiatal kutatási területről van szó, az eredmények néha igencsak meglepőek.

A folytonos fáradtságérzet összefügg a táplálkozással
Sok munkavállaló számol be napközbeni fáradtságról, koncentrációs nehézségekről és ingadozó energiaszintről. Ezek a tünetek gyakran összefüggenek a rossz étkezési szokásokkal – például az étkezések kihagyásával, a nehéz ebéd után tapasztalt “kajakómával”, a túlzott cukorfogyasztással vagy a koffeinre való túlzott támaszkodással.
A Brigham Young Egyetem közel 20 000 alkalmazott bevonásával végzett tanulmánya azt találta, hogy az egészségtelen étrendet követők 66%-al nagyobb valószínűséggel tapasztaltak termelékenység-csökkenést. Azok az alkalmazottak, akik ritkán fogyasztottak gyümölcsöt és zöldséget, 93%-al nagyobb valószínűséggel számoltak be csökkenő produktivitásról a munkaidő alatt. Ez a szám különösen megdöbbentő, ha összehasonlítjuk azzal, hogy a dohányzók “csak” 28%-al nagyobb valószínűséggel éreztek ilyet. (1)
A nem megfelelő táplálkozás rontja a munkahatékonyságot
A kiegyensúlyozott, tápanyagban gazdag étkezés hozzájárul a stabil energiaszinthez, a jobb fókuszhoz és az erősebb érzelmi szabályozáshoz. Azok a szervezetek, amelyek támogatják az egészséges étkezést, olyan előnyöket tapasztalnak, mint a jobb döntéshozatal, a csökkent ingerlékenység és a hatékonyabb együttműködés.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) már 2005-ben is felhívta a figyelmet a táplálkozás okozta teljesítményvesztésre, amikor egy nagyszabású felmérés eredményeképpen azt állította, hogy a nem megfelelő munkahelyi táplálkozás világszerte akár 20%-os kiesést is okozhat az országok termelékenységében. Ennek oka részben a fejlődő országokban mintegy egymilliárd embert sújtó alultápláltság, ugyanakkor a főként az iparosodott gazdaságokban jelen lévő túlsúly és elhízás nagyjából ugyanennyi embert érint és ugyanúgy rombolja a produktivitást. (2)
Ugyancsak kiemelkedő egy 39 tanulmányból készült szisztematikus áttekintés, amely arra a következtetésre jutott, hogy a mozgás mellett táplálkozási elemeket is tartalmazó wellbeing programok nemcsak a munkavállalók egészségét javítják, hanem pozitív hatással vannak a hiányzások számának csökkenésére és az általános teljesítményre is. (3)

Hogy válik az üzleti stratégia részévé a táplálkozás?
Természetesen a munkavállalók saját döntése és magánügye, hogy mikor és mit esznek. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy az emberek táplálkozáshoz kötődő döntéseit sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a környezetük, mint azt általában gondolnánk. Brian Wansink, a Cornell Egyetem professzora híres kísérletében kimutatta, hogy a kollégák 48%-al több csokit ettek, ha az édesség látható helyen volt az asztalon, mint amikor egy 2 méterre lévő fiókban helyezték el. Egy másik kísérletben átrendezték a munkahelyi menzát: ha a salátabár könnyen elérhető volt, de a sült krumplihoz külön sorba kellett állni, a zöldségfogyasztás jelentősen megugrott, pusztán a "lustasági faktor" miatt.
Tehát a munkáltató már a környezet alakításával is elősegítheti a munkavállalók egészségesebb táplálkozási döntéseit, mivel az emberek többet isznak és esznek abból, amihez könnyen és gyorsan tudnak hozzáférni, ami látható helyen van, nem is beszélve arról, ha olcsóbb, vagy térítésmentesen hozzájuthat (pl. tiszta víz, gyümölcs, zöldségmártogatós az üdítőautomata és az értekezleti pogácsa helyett). Az is elősegíti az egészségesebb evést, ha biztosítják a nyugodt evéshez szükséges helyet és időt.
Emellett a szervezet lehetőségeihez mérten adhatunk bátran teret a wellbeing programokban a táplálkozáshoz kötődő edukáció minden formájának az előadásoktól kezdve a csapatépítő egészséges workshopokon keresztül a csoportos vagy egyéni dietetikai konzultációkig. Az egészségesebb döntéseket támogató környezet és az egészségesebb döntésekhez szükséges tudás együttesen nagyon hatékony ütőkártyává válhat.
Cikkünkben erősen támaszkodtunk Danitza Compere írására, Iceberg Management, 2025. augusztus 11.
További források:
Todd Hollingshead: Poor employee health means slacking on the job, business losses, Birmingham Young University, 2018 LINK
ILO, Poor workplace nutrition hits workers' health and productivity, says new ILO report, Geneva, 15 September 2005
Grimani A, Aboagye E, Kwak L. The effectiveness of workplace nutrition and physical activity interventions in improving productivity, work performance and workability: a systematic review. BMC Public Health. 2019 Dec 12;19(1):1676. doi: 10.1186/s12889-019-8033-1. PMID: 31830955; PMCID: PMC6909496. LINK




Hozzászólások