Bio élelmiszerek pro és kontra

„Öko” vagy „bio”, mondjuk az ökológiai gazdálkodásból származó termékekre, de mit is

jelent ez pontosan?


„Az ökológiai gazdálkodás olyan gazdálkodási, élelmiszer előállító rendszer, ami tiltja, illetve

korlátozza bizonyos növényvédő szerek, műtrágyák, talajjavító szerek, valamint a mesterséges állatgyógyászati készítmények, illetve hozamfokozók használatát.”(1) Ezek a

gazdaságok szem előtt tartják az állatjóllétet, a természet megóvását és a fenntarthatóságot.

Magyarországon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Bio Garancia Kft. adhat

tanúsítványt a gazdaságoknak, valamint az EU-s jelölés is megtalálható a csomagolásokon. (2,3)

Valószínűleg sok fogyasztónak először a rendkívül magas ár jut eszébe a bio élelmiszerekről. Lássuk, egészségvédelem szempontjából megéri-e az organikus termékeket választani.



Több tápanyag van a bio élelmiszerekben?


A megbízható szakirodalmi adatok nem támasztják alá, hogy kecsegtetőbb tápanyagösszetétellel rendelkeznek a bio termények. (4)


Egy 2016-os szisztematikus áttekintő közlemény és meta-analízis eredményei ugyan azt

mutatják, hogy az organikus tej kívánatosabb zsírsavösszetétellel rendelkezett, mint a

konvencionális tej, emiatt azonban nem kell aggódnunk, mert elsősorban halak, olajos

magvak és diófélék fogyasztásával biztosítjuk a szervezetünknek a számára nélkülözhetetlen zsírsavakat, így egy jól összeállított étrend esetén ez az eltérés nem okoz egészségügyi hátrányt. A tanulmány eredményei alapján az organikus tejek magasabb E-vitamin és vas tartalommal rendelkeznek, mindez azonban alacsonyabb jód és szelén koncentrációval társul. A különbség fő oka valószínűleg az állatok takarmányozásában, a legeltetés mennyiségében keresendő. (5)


Egy, a különböző tejeket vizsgáló tanulmányhoz hasonló, csak 2014-ben készült közlemény

eredményei alapján, a vizsgált organikus növényekben több polifenolos vegyület volt

kimutatható, konvencionális társaikhoz képest. (6) A polifenolok olyan vegyületek, melyek

zöldségek, gyümölcsök és egyes italok jellegzetes illatát és színét adják, nagy mennyiségben vannak jelen például a bogyós gyümölcsökben. Kellemes illatukon és élénk színükön kívül gyulladáscsökkentő, antioxidáns, daganatellenes, keringési rendszert védő hatásukért szeretjük őket. (7)

A kutatás eredményétől azonban nem szabad megijedni, hiszen a különbségeket könnyen

kompenzálhatjuk, ha kicsit több színes zöldséget, gyümölcsöt teszünk a tányérunkra.



Aggodalomra adnak okot a nehézfémek?


A már korábban említett 2014-es kutatás eredményei alapján szignifikánsan több kadmium

volt kimutatható a hagyományos terményekből, mint az organikusakból. (6) Egy toxikus

nehézfémről van szó, ezért az Európai Bizottság dolgozik az árucikkekben megtalálható

kadmium szintjének csökkentésén. (8)



A baktériumok és az antibiotikumok harca


2012-es adatok alapján, a konvencionálisan kezelt csirke- és disznóhúsban valószínűbb, hogy 3 vagy akár több antibiotikumra rezisztens baktériumfajta fordul elő, mint az organikus

társaikban. (4) Az antibiotikumokra már nem érzékeny baktériumtörzsek jelentős globális

problémát okoznak, terjedésükkel folyamatosan veszítenek erejükből az antibiotikumok,

melyek általános túlhasználása sem javít a helyzeten. (9)



A növényvédőszer-maradványok kérdése


Több kutatás is bebizonyította, mind gyerekek és felnőttek tekintetében, hogy 5-7 nap,

többségében organikus alapanyagokból összeállított étrend után jelentősen csökken a

vizeletből kimutatható növényvédőszer anyagcseretermékek mennyisége. A kutatók ezzel

alátámasztották, hogy a növényvédőszereknek való kitettség csökkenthető a bio élelmiszerek előnyben részesítésével. (10, 11)


Talán az sem meglepő, hogy az organikus termékekben kisebb eséllyel találtak a kutatók

kimutatható növényvédőszermaradványokat. 4,6 Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az Európai Unió szabályozza a növényvédőszer-maradványok jelenlétét és a hatóságok

folyamatos erőfeszítéseket tesznek azok csökkentésére. (12)


Végre eljutottunk az egészségügyi előnyökhöz… Na de vannak olyanok?


Már tudjuk, hogyan alakul jelen tudásunk alapján a bio élelmiszerek beltartalmi értéke és

milyen anyagok lehetnek jelen a hagyományosan előállított árucikkekben. De van kimutatható egészségügyi előnye a bio élelmiszerek gyakoribb fogyasztásának?


Egy 2020-as szakirodalmi áttekintés, amiben olyan vizsgálatok eredményét összesítették, ahol megfigyelték az embereket, de nem avatkoztak be az életükbe, olyan eredménnyel állt elő, amely szerint az organikus termékek választása összefüggésben volt a terméketlenség,

születési rendellenességek, allergiás túlérzékenységi reakciók, középfülgyulladás,

preeclampsia (terhességi toxémia), metabolikus szindróma, magas BMI és a non-Hodgkin-

limfóma ritkább előfordulásával. (13)


Hosszú és ijesztő a sor, de a kép korántsem ennyire fekete- fehér. Kétségtelen, hogy a megfigyelések ilyen irányba mutatnak, azonban a jelenlegi eredmények nem engednek szilárd kijelentéseket tenni, többek között azért, mert a bio élelmiszereket választó fogyasztók általában más egészségmagatartásra is fogékonyabbak, ami eltorzíthatja az eredményeket. Ok-okozati összefüggést így nem állapíthatunk meg, további jó minőségű kutatásokra van szükség ahhoz, hogy biztosabb kijelentéseket tehessünk.


Sok bizonytalanság van még a bio élelmiszerek körül, néhány dolog azonban már tisztázott:


  1. A nagy mennyiségű zöldség és gyümölcsfogyasztás megszámlálhatatlan egészségügyi előnnyel jár, akkor is, ha az nem organikus gazdálkodásból származik. (14–16)

  2. Heti 30+ különböző növényi élelmiszer beiktatása az étrendbe segíti ápolni a bélflóránkat, létrehozva egy egészségtámogató, diverz mikrobiomot. (17)

  3. Jó hír, hogy a növényvédőszermaradványokat nagyfokú hatékonysággal csökkenti, ha 20 percig 10%-os sóoldatba áztatjuk a zöldséget. (1 rész só, 9 rész víz) Ha mindezt csapvízzel végezzük, 15-19%-os csökkenést érhetünk el. A kutatók káposztával végezték a vizsgálatot, de úgy gondolom, más zöldség- és gyümölcsféléknél is bátran alkalmazhatjuk ezt a technikát. (18)


Napjainkban egyre nehezebb eligazodni az élelmiszerválasztékban és egészségtámogató

döntést hozni, ami anyagilag és élvezeti szempontból is kielégítő. A bio élelmiszereket gyártó iparág anyagi érdekei és a rendelkezésünkre álló nem túl bőséges adat a kutatások megfelelő áttekintését is nehézkessé teszi. Ennek ellenére igyekeztem átfogó képet adni arról, mit tudunk ma az organikus termékek egészségügyi hatásáról és remélem, összefoglalóm segíti majd az egyszerűbb döntéshozást, mikor a boltok polcai előtt tétováztok.


Végezetül, az én személyes véleményem az, hogy nem kell, hogy szorongással töltsön el a bio élelmiszerek felkapottsága, hiszen a tudományos alapok még elég bizonytalanok.

Ellenben senkit nem tántorítok el a fogyasztásuktól, akinek lehetősége van rá. Az egészségre gyakorolt hatásokon túl még nagyon sokféle szempont vezérelhet minket, mint például a fenntarthatóbb, a környezetet kevésbé terhelő növénytermesztési módszerek támogatása, vagy a helyi biotermelők előnyben részesítése a hosszú logisztikai, szállítási, kereskedelmi folyamatokkal szemben.


Kiemelném azonban, hogy a változatosan fogyasztott növények az étrendünkben megszámlálhatatlan egészségügyi előnyt hordoznak, így kérlek, ne korlátozzátok a

mennyiségüket akkor sem, ha nem tudtok biot vásárolni!




Források:

1. Ökológiai gazdálkodás. 2022. https://portal.nebih.gov.hu/


2. Tanúsító szervezetek Magyarországon. Published 2022. https://portal.nebih.gov.hu/-

/tanusito-szervezetek-magyarorszagon


3. Termék jelölése, értékesítése. Published online 2022.

https://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/termek-jelolese-ertekesitese


4. Smith-spangler C, Brandeau ML, Hunter GE, et al. Are Organic Foods Safer or

Healthier Than Conventional Alternatives ? Ann Intern Med. Published online 2012.


5. ͆rednicka-Tober D, Barański M, Seal CJ, et al. Higher PUFA and n-3 PUFA, conjugated

linoleic acid, α-tocopherol and iron, but lower iodine and selenium concentrations in

organic milk: A systematic literature review and meta- and redundancy analyses. Br J

Nutr. 2016;115(6):1043-1060. doi:10.1017/S0007114516000349


6. Barański M, Średnicka-Tober D, Volakakis N, et al. Higher antioxidant and lower

cadmium concentrations and lower incidence of pesticide residues in organically grown

crops: A systematic literature review and meta-analyses. Br J Nutr. 2014;112(5):794-

811. doi:10.1017/S0007114514001366


7. Schmidt J. A polifenolok egészségre gyakorolt hatásai. Published online 2013.

http://www.preventissimo.hu/tudastar/cikk/267


8. Cadmium. https://food.ec.europa.eu/safety/chemical-

safety/contaminants/catalogue/cadmium_en


9. Mi az antibiotikum-rezisztencia? https://meddighat.hu/


10. Lu C, Barr DB, Pearson MA, Waller LA. Dietary intake and its contribution to

longitudinal organophosphorus pesticide exposure in urban/suburban children. Environ

Health Perspect. 2008;116(4):537-542. doi:10.1289/ehp.10912


11. Oates L, Cohen M, Braun L, Schembri A, Taskova R. Reduction in urinary

organophosphate pesticide metabolites in adults after a week-long organic diet. Environ

Res. 2014;132:105-111. doi:10.1016/j.envres.2014.03.021


12. Carrasco Cabrera L, Medina Pastor P. The 2019 European Union report on pesticide residues in food. EFSA J. 2021;19(4). doi:10.2903/j.efsa.2021.6491


13. Vigar V, Myers S, Oliver C, Arellano J, Robinson S, Leifert C. A Systematic Review of

Organic Versus Conventional. Vol 12.; 2020.


14. Huai J, Ye X. Vegetable, Fruit Consumption and Risk of Biliary Cancer: Evidence

from a Meta-Analysis. Nutr Cancer. 2021;73(8):1322-1332.

doi:10.1080/01635581.2020.1800767


15. Głąbska D, Guzek D, Groele B, Gutkowska K. Fruit and vegetable intake and mental

health in adults: A systematic review. Nutrients. 2020;12(1):1-34.

doi:10.3390/nu12010115


16. Farvid MS, Barnett JB, Spence ND. Fruit and vegetable consumption and incident

breast cancer: a systematic review and meta-analysis of prospective studies. Br J

Cancer. 2021;125(2):284-298. doi:10.1038/s41416-021-01373-2


17. McDonald D, Hyde E, Debelius JW, et al. An Open Platform for Citizen Science

Microbiome Research. mSystems. 2018;3(3):1-28. http://humanfoodproject.com/


18. Zhang ZY, Liu XJ, Hong XY. Effects of home preparation on pesticide residues in

cabbage. Food Control. 2007;18(12):1484-1487. doi:10.1016/j.foodcont.2006.11.002

74 views0 comments

Recent Posts

See All