top of page

Az egészségügyi felsőoktatás innovációi

Napjaink rettentően gyors technikai fejlődése életünk szinte minden területén megjelenik. Korábban már írtunk arról, hogy milyen hatást gyakorolhatnak egészségünkre az újabbnál újabb okos eszközök, melyek számos olyan lehetőséget nyitottak meg a betegségmegelőzés, betegkövetés, betegellátás és az orvosi döntéshozatal tekintetében, melyek korábban elképzelhetetlenek voltak.


Most azonban a szimuláción és mesterséges intelligencián alapuló technológiák orvosi, illetve egészségügyi oktatásban játszott fontos szerepét vesszük górcső alá.


Mit jelent a szimuláció az orvosi oktatásban?

A szimulációs egészségügyi, orvosi oktatás alapja, hogy valós klinikai helyzeteket, szituációkat vagy megoldandó gyakorlati feladatokat modellez szimulátorok, oktatási eszközök, számítástechnikai megoldások, egyes esetekben pedig humán szereplők bevonásával. Mindezt annak érdekében, hogy az oktatott a lehető legvalósághűbb környezetben és módon sajátíthassa el az egyes technikai vagy nem technikai készségeket. Ilyen lehet például egy tanműtő, melyben valós orvosi eszközökkel műtétek végezhetők el oktatási vagy demonstrációs célzattal. De akár a kommunikációs készségek minél hatékonyabb oktatását szolgáló valósághűen berendezett rendelők, illetve kórtermek is ebbe a kategóriába tartoznak.


Ma a szimulációs képzésnek vitathatatlan jelentősége van az egészségügyi felsőoktatásban. Számos előnyét nemzetközi tanulmányok egész sora támasztja alá. Pozitív hatással van mind a diákokra, mind a tanárokra oktatásmódszertani és technikai szempontból egyaránt. Fokozza a hallgatók biztonságérzetét, fejleszti motoros és érzékszervi készségeiket, javítja térlátásukat, valamint kommunikációs készségeiket. Az oktatók számára lehetőséget ad az érdekes esetek megismétlésére és a standard ellátási protokollok egységes demonstrálására, emellett az oktatási környezet is komfortosabb a klinikai lehetőségekkel összevetve. A képzéseket megtartó egészségügyi intézmények számára is nagy lehetőséget rejt magában, hiszen egyes tartalmi elemek költséghatékonyabbak, biztonságosabbak (nincs szükség steril környezetre), nem terheli a kórházi ellátási rendszer személyi és eszközállományát, továbbá a páciensek biztonsága is javul a szimulációs oktatásnak köszönhetően.


Mit rejtenek a skill laborok?

Magyarországon is felismerték ezen képzések fontosságát, így hazánkban a 2010-es évek elején megkezdődött a szimulációs oktatási központok (skill laborok) kialakítása, melyek központjai – több kórház és más felsőoktatási intézmény mellett – az orvosképző egyetemeken (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) alakultak ki.


Az oktatásmódszertani és technikai fejlesztések számos új megoldást kínálnak, melyek az egészségügyi szimulációs oktatásban is megjelennek. A 3D-nyomtatás, a virtuális valóság (VR) és a kibővített valóság (AR) megoldások szinte minden jelentős képzési központban megtalálhatók.


A VR az ember-gép kapcsolatoknak olyan típusa, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a valós teret és érzékelést kiegészítse és/vagy helyettesítse a számítógép által generált vizuális, audiovizuális információkkal. Az egyszerűbb megoldások videójátékhoz hasonló szoftverek, amikor a felhasználó egy számítógép segítségével kerül a virtuális térbe, és ott 3D modellek segítségével tanul. Ennek egyik példája az anatómiai oktatás vagy orvosi eszközök (például altatógépek, ultrahang) kezelésének oktatása virtuális környezetben.



Forrás: CoreTechs Solutions Kft.


Szimulációs oktatás Magyarországon


A magyarországi egészségügyi szimulációs oktatás soha nem látott mértékű fejlesztésen esett át. Az infrastrukturális, a személyi és az eszközállományt tekintve jelentős beruházások történtek, melyek megalapozták egy országos, átfogó szakmai, oktatási hálózat kialakítását. Célkitűzés volt az egészségügyi felsőoktatásban tanulók, illetve az ellátórendszerben dolgozók hosszú távú és folyamatos készségfejlesztésének biztosítása, ezáltal pedig a betegbiztonság, valamint a népességszintű egészségnyereség növelése.


Az országos szimulációs hálózat alapkoncepciója az orvosképző egyetemeken létrehozott skillközpontok köré szerveződő, megyei oktató kórházi skill-laborok megalapítása volt.

A Pécsi Tudományegyetemen működő MediSkillsLab 2016 márciusában nyílt meg és a létesítmény sikerességét jól mutatja, hogy 2017 óta átlagosan 1500, 45 perces foglalkozás megtartására került sor minden félévben. A pécsi fejlesztés fókuszában azonban nem csak az egészségügyi dolgozók, illetve hallgatók állnak. A központ nagy hangsúlyt fektet a műveleti medicina oktatására is, melynek keretein belül műveleti területen dolgozó szakemberek (tűzoltók, katasztrófavédők, rendőrök, katonák stb.) részére nyújt szakszerű ismereteket az első vonalbeli ellátásról. Emellett a szintén Pécsen működő CoreTechs Solutions Kft., amely egy egyetemi spin-off cég Magyarországon egyedülálló módon a mesterséges intelligencia, VR, illetve AR technológiákat felhasználva vesz részt az egésszégügyi felsőoktatás és ellátás innovatív technológiai megoldásokkal történő hatékony támogatásában.


Az egészségszimulációs oktatás célja nem az, hogy a klinikai, betegágy melletti oktatást lecserélje, hanem egy híd létrehozása az elméleti és a gyakorlati képzés között, felkészítve a hallgatókat a valódi orvosi egészségügyi karrier kihívásaira.

Emellett másik alapvető feladata, hogy csapatmunkára oktassa a résztvevőket, hiszen a betegellátás során a szakdolgozóknak és az orvosoknak közösen kell elvégezniük a mindennapi feladataikat. A szimulációs oktatási forma ezt a folyamatot már a graduális képzés során nagyban előkészíti, azonban jelentősége a posztgraduális (rezidensi, központi gyakornoki) képzésben és a szakorvos-továbbképzésben egyaránt meghatározó.





Felhasznált források:

0 comments

Comentarios


bottom of page