top of page

A megtört szív szindróma

Amikor a szívfájdalom testi betegséggé válik



A veszteségből, szakításból vagy egy lesújtó hír hatására kialakuló szívfájdalom az élet természetes velejárója. Valószínűleg mindenki átéli legalább egyszer élete során. Ilyenkor gyakran mondjuk: “összetört” vagy “megszakadt” a szíve. Azt azonban kevesen tudják, hogy ez a szívfájdalom akár valódi szívbetegséget is eredményezhet. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a megtört szív szindrómáról nektek.

megtört szív szindróma

A tünetegyüttest legelőször japán orvosok írták le a múlt század végén Takotsubo cardiomyopathia néven. A Takotsubo egy jellegzetes alakú, lyukacsos japán edény, amelyet poliphalászatra használtak és amelyre a tüneteket viselő betegek szívének formája emlékeztet, innen származik az elnevezés. A szindróma általában egy hirtelen jelentkező jelentős stresszt kiváltó életesemény hatására következik be. Ilyen megrázkódtatás lehet például egy párkapcsolat vége, szerettünk elvesztése, egy nagy horderejű baleset, vagy akár a munkaviszony váratlan megszűnése is.


A megtört szív szindróma lefolyása és prognózisa


A heveny tünetek között szerepel a mellkasi fájdalom és a nehézlégzés, de a hideg veríték és félelemérzet is a megtört szív szindrómára utaló jel. A szív “megszakadása” tulajdonképpen a bal kamra funkciózavara. A gyengülés pontos oka mindmáig nem ismert a tudomány előtt, azt azonban tudni lehet, hogy nem egyetlen tényező a kiváltója. Kiemelt szerepe lehet a stresszhormonoknak, amelyek a koszorúerek szűkületét okozzák, ami miatt csökken a szív oxigenizációja.


Amikor ugyanis egy megrendítő élményben van részünk, a testünk igyekszik megbirkózni ezzel a helyzettel. Ezt úgy teszi, hogy különböző anyagokat termel, mint amilyen az adrenalin. Ennek evolúciós eredete van, hiszen az adrenalin segít egy fenyegető helyzetben harcolni vagy elmenekülni. Őseinket ez segítette, ha egy ragadozóval találták szembe magukat. Napjainkban (és társadalmunkban) azonban inkább pszichés eredetű stresszhelyzetekkel kell megbirkóznunk, a test válaszreakciói mégis ugyanazok. Tehát a stresszre testünk adrenalin termeléssel válaszol. Azonban amikor hirtelen ér nagy sokk, a rövid időn belül felszabaduló nagy mennyiségű adrenalin a szívet vérrel ellátó koszorúereket szűkíti, ami átmenetileg csökkenti a szív vérellátását.


Egy zürichi tanulmányban más szempontok szerint kutatták a jelenséget. Egészséges és “szívhasadt” emberek agyáról készült felvételeket hasonlítottak össze. Szembeötlő volt, amit a felvételeken láttak. A Takotsubo szindrómás betegek agyában strukturális különbségeket találtak az agy azon területein, amelyek az érzelem feldolgozásáért, az érzékelésért valamint az automatikus testi folyamatok szabályozásáért (pl. szívdobogásért) felelősek.


Habár ritka esetekben végzetes kimenetelű lehet ez betegség, a megfelelő kezelés mellett néhány nap vagy pár hét elteltével teljes gyógyulás várható. A szindróma érintettjei között a halálozási arány kevesebb, mint 1%. Annak esélye pedig, hogy valaki élete során második epizódot is megtapasztaljon, legfeljebb 5%.


Kik a leginkább veszélyeztetettek?


Pszichológiai és fizikai stressz tényezők mindenhol előfordulhatnak a világban és bárki bármikor lehet érintett az élete során, mégis keveseknél alakul ki a megtört szív szindróma, és még kevesebb azoknak a száma, akikben ismételten jelentkezik. Ezek a megfigyelések támogatják azt az elképzelést, hogy léteznek bizonyos kockázati tényezők, melyek fogékonyabbá tehetnek egyeseket a szindróma kialakulására.


A szindrómát diagnosztizálták számos fiatal nő, férfiak, valamint gyermekek körében is, a betegek túlnyomó többsége azonban posztmenopauzás nő. Az állapot kialakulásának kockázata 55 éves kor után ötszörösére nő. Egyelőre ismeretlen annak pontos háttere, hogy miért éppen a középkorú nők körében a legelterjedtebb. Ugyanakkor úgy tartják, hogy az ösztrogén lehet a kulcs, mivel az hatással van az érösszehúzódásra. A kevesebb ösztrogén kevésbé tudja kifejteni értágító hatását, így azok a nők, akiknek ösztrogénszintje a kor előrehaladtával csökken, különösen sérülékenyek lehetnek a hirtelen stresszhatásra.


Egy tanulmány felvetette annak a lehetőségét, hogy genetikai hajlam is feltételezhető a kockázati tényezők között. Olyan családokat vizsgáltak, amelyekben halmozódik a Takotsubo. Öt ilyen esetről számoltak be, 2 anya-lánya és 3 lánytestvér párról. Azonban ennek az elméletnek bizonyítására további, nagyobb számú kohorsz vizsgálatok szükségesek.


Érdekes módon bizonyos pszichiátriai és neurológiai rendellenességek magas arányban fordulnak elő az érintettek betegségtörténetében. A szorongás és depresszió sokkal gyakoribb a kontroll csoportokhoz képest. Ismert, hogy a depressziós betegek túlzott stresszhormon kibocsátással reagálnak az érzelmi stressz helyzetekre. Továbbá olyan típusú személyiségek is fokozottan kitettek, akik hajlamosak a negatív érzelmek átélésére (negatív affektivitás) és a társas interakcióban az önkifejezés gátlására (szociális gátlás).


Ha folyamatos stressznek vagyok kitéve, megnőhet a megtört szív szindróma kockázata?


A folyamatos stressz számtalan egészségkárosító tényezőt von maga után, azonban a megtört szív szindróma jellemzően a váratlan, felzaklató életesemények következtében jön létre.


Milyen kezelési lehetőségek léteznek?

A pontos diagnózis felállításában és a megfelelő terápia érdekében mindenképpen fontos kardiológus szakorvos felkeresése. A terápia során jellemzően szívelégtelenséghez használatos gyógyszereket alkalmaznak úgy, mint a bétablokkolók, az ACE-gátlók és a vízhajtók. A testi tünetek kezelése mellett pedig érett döntés és pszichológiailag egészséges viselkedés felkeresni egy pszichológust is a kiváltó esemény feldolgozása érdekében. Ezeken felül lényeges a megelőzés szerepe is, bár az élet megrázkódtatásaira képtelenség felkészülni, a stresszhez való tudatos viszonyulás, a pszichológiai rugalmasság fejlesztésén keresztül jelentősen javítható.





Forrás:

Denollet, J., Schiffer, A. A., & Spek, V. (2010). A General Propensity to Psychological Distress Affects Cardiovascular Outcomes: Evidence From Research on the Type D (Distressed) Personality Profile. Circulation: Cardiovascular Quality and Outcomes, 3(5), 546–557. doi:10.1161/circoutcomes.109.934406

Ghadri, J.-R., Wittstein, I. S., Prasad, A., Sharkey, S., Dote, K., Akashi, Y. J., … Templin, C. (2018). International Expert Consensus Document on Takotsubo Syndrome (Part I): Clinical Characteristics, Diagnostic Criteria, and Pathophysiology. European Heart Journal, 39(22), 2032–2046. doi:10.1093/eurheartj/ehy076

Ismeretlen szerző (2022.04.20). Is Broken Heart Syndrome Real? Letöltés dátuma: 2023. február 08. Forrás: https://www.heart.org/en/health-topics/cardiomyopathy/what-is-cardiomyopathy-in-adults/is-broken-heart-syndrome-real

Vaskó, P. (2019.03.08). Mintha szívinfarktus lenne? Lehet, hogy megtört szív szindróma. Letöltés dátuma: 2023. február 08. Forrás: https://www.kardiokozpont.hu/hireink/mintha-szivinfarktus-lenne-lehet-hogy-megtort-sziv-szindroma

Wittstein, I., S. (ismeretlen dátum). Broken Heart Syndrome. Letöltés dátuma: 2023. február 08. Forrás: https://www.hopkinsmedicine.org/health/conditions-and-diseases/broken-heart-syndrome



0 comments

Recent Posts

See All
bottom of page