Ismerd fel a mentális problémákat!

“Teljesen kiégtem.”

“Egész héten depis voltam.”

“Nagyon szorongok, valami nincs rendben velem!”


A különböző mentális állapotok és betegségek elnevezéseit sokan ismerjük, használjuk is, de sajnos sok esetben nem a kellő pontossággal. Könnyelműen kijelentjük, hogy “olyan depressziósak” vagyunk, miközben valójában csak szomorúak vagyunk vagy fáradtnak érezzük magunkat.


Szeretnénk most abban segíteni, hogy minél könnyebben felismerd a gyakori mentális nehézségeket, és ezzel együtt tudd azt is, mikor van baj és mikor természetesek a nehéz érzések. Azzal semmi gond, ha a hétköznapi nyelvben néha leegyszerűsítjük a mondandónknak a fenti szavakkal, de a problémák valódi felismeréséhez, a segítségnyújtáshoz (vagy éppen segítségkéréshez) elengedhetetlen, hogy tudjuk, mit jelentenek pontosan a különböző állapotok.

mentális problémák

A szorongás


A szorongásról először valami ördögtől való dolog juthat eszünkbe, ami talán egyszerűen a nyelvünknek köszönhető. Hiszen önmagában szorongani nem jelent rosszat, szorongani sokszor nagyon is természetes, egészséges dolog. A szorongás a szervezetünk természetes visszajelző funkciója egy adott helyzetre. Szorongást élünk át, amikor valami nyugtalanít minket, kihívás előtt állunk, fontos döntést kell hoznunk. Ennek alapvető funkciója van, jelzi számunkra, hogy egy meghatározó feladat előtt állunk, segíthet minket a jobb teljesítmény elérésében, de egészen az ősember idejéhez visszamenve, a szorongás segített abban is, hogy életben maradjunk, hogy harcoljunk vagy meneküljünk a kardfogú tigris elől. És persze gátolhat is minket, tulajdonképpen egyén és helyzetfüggő, mit vált ki belőlünk a szorongás.


Mik a tünetei? A tünetek lehetnek mentálisak (pesszimista gondolatok, borúlátás, koncentrációs problémák, feszültség) és fizikai tünetek is (mellkasi nyomás, szapora légzés, gombóc a torokban, gyomorfájás stb.).


Mikor jelent problémát a szorongás? Akkor, ha ez az állapot tartósan fennáll, vagy olyan mértékű tünetekkel jár, ami rontja az életminőséget.


A leggyakoribb kóros állapota a szorongásnak az ún. generalizált szorongás, ami legalább 6 hónapja tartó, intenzív szorongásos állapotot jelent, miközben a szorongás kiváltó oka nem, vagy nehezen beazonosítható.


Amit jegyezz meg: A szorongás nem betegség, a kérdés az, hogy mekkora hatással van az életvezetésedre!




A depresszió


A hétköznapokban a depressziót sokkal több esetben használjuk, mint amikor valójában depressziós állapotról van szó. Nem szabad egyenlőségjelet tenni a szomorúság és a depresszió közé, hiszen a depresszió egy betegség, aminek a szomorúság csupán egyetlen tünete. A depresszióval küzdő ember intenzív érzelmi sivárságot él át: rosszkedvűséget, örömképtelenséget, a világot pedig kilátástalannak, a problémákat megoldhatatlannak látja. Ezek mellett olyan kognitív és viselkedésbeli tünetek jelentkeznek, mint a produktivitás csökkenése, a beszűkülés, az alapvető feladatok ellátására való képtelenség, a cselekvés értelmetlenségének érzése. Mindezen felül fizikai tünetek is társulhatnak a depresszióhoz: fáradékonyság, alvászavar, emésztési problémák, fejfájás stb.


A depresszióból való gyógyuláshoz pszichoterápiára, és gyakran gyógyszeres kezelésre van szükség. Tehát intenzív “szomorúság”, és ezzel együtt más tünetek (hosszú távú!) jelentkezésekor mindenképp forduljunk szakemberhez, pszichológushoz vagy pszichiáterhez.


Amit jegyezz meg: A depressziós személyt nem lehet és kell felvidítani, és a környezetének is érdemes segítséget kérni, mert megterhelő kísérni.


kiégés felismerése

A kiégés


A munkához kapcsolódó érzelmi-mentális-fizikai kimerülést kiégés (vagy burnout) szindrómának nevezzük. Ahogy a szorongásnál és a depressziónál, a kiégésnél is arra kell figyelnünk, hogy a tünetek milyen mértékűek és meddig állnak fenn. A kiégés szindrómával küzdő személyre jellemző, hogy munkája során inkompetenciát él meg, elveszíti céljait és motivációját, reménytelenséggel néz szembe. Erőteljes bizonyítási kényszer uralkodik rajta, tagadja a problémát és visszahúzódik.


A kiégéssel kapcsolatban azt is érdemes szem előtt tartani, hogy nem az életünk összes területén tapasztaljuk egyszerre, hanem valamelyik szerepünket érinti. Ez legtöbb esetben a dolgozó szerep, de utolérhet minket a kiégés akár a szülői, a barát, a gyermek vagy sportoló szerepben is.


Amit jegyezz meg: A kiégés leginkább azokat érinti, akik különösen lelkesek a munkájukkal kapcsolatban, de a napi nehézségek túlságosan megterhelővé válnak, és elhomályosítják az értéket/motivációt.




Miért fontos, hogy mindezt tudjuk?


Ha nem ismerjük a fogalmakat, két hibába is beleeshetünk: elbagatellizáljuk a problémánkat és a tünetek ismerete hiányában azt gondolhatjuk, hogy csak “össze kell szednünk magunkat”, vagy épp az ellenkezője, egy-egy természetes reakciót túlértékelünk és megijedünk.

Ezért ha tisztában vagyunk az alapokkal, egy lépéssel előrébb járunk majd, ha szembetaláljuk magunkat a fentiek egyikével. Akár rólunk van szó, akár egy szerettünkről, barátunkról, kollégánkról.



Kihez forduljunk, ha segítségre van szükségünk?


Korábbi cikkünkben összefoglaltuk, mikor, milyen szakemberhez érdemes fordulni, ezt ide kattintva olvashatod el. A legfontosabb: nem baj, ha nem tudod pontosan milyen segítőre van szükséged, menj el valakihez, a kompetenciahatárokat neki kell ismernie!





0 comments