A világ bármely régiójában az 5 legfontosabb vállalati probléma egyike az inaktív munkavállaló. A „44 legegészségesebb amerikai vállalat” programjait áttekintve az érintett cégek a mozgás, a táplálkozás és a lelki egészség fejlesztésére koncentráltak egészségprogramjaikban. 2016-ig globálisan leginkább a mozgásprogramok fordultak elő vállalati egészségprogramok részeként, a legnagyobb növekedést 2015-höz képest a helyi edzőtermek létesítésében tapasztalták.
Egy Serxner és munkatársai által végzett amerikai kutatás szerint a hátfájósok 140%-kal, a fizikailag inaktívak 118%-kal vannak többet táppénzen, mint az átlag. Az Egyesült Királyságban a fizikai inaktivitás éves költsége a vállalatok körében 14,9 milliárd font a hiányzások, betegségek, és a kieső termelékenység miatt.
Nézzük, hogyan segít a mozgás a hatékony munkavégzésben
Ha mozognak az alkalmazottak, akkor kevesebb a munkahelyi hiányzás, a betegség, a presenteeism (ott vagyok, de a testi vagy lelki betegség miatt nem tudok maximálisan teljesíteni) és a munkahelyi baleset. Ahogy a cikk első részében írtam, a testileg-lelkileg egészségesebbek már rövid távon is jobb fizikai és szellemi teljesítményre képesek, hatékonyabbak, elégedettebbek, továbbá kreatívabban, motiváltabban dolgoznak és ráadásul még lojálisabbak is.
Egy ausztrál kutatócég eredményei szerint a lojalitás mérhetően nő már néhány hónappal a mozgásprogram bevezetése után. A mozgás számos, a munkába is transzferálható képességet fejleszthet: például kitartást, alkalmazkodóképességet, akaraterőt, koncentrációt, kreativitást, döntéshozatalt. Munkahelyi sporttal a stressz-szint jelentősen csökkenthető. A stressztréning és a mozgásprogram hasonló hatékonyságúak. A testmozgás pillanatnyilag és tartósan is javítja a koncentrációs képességet és a hangulatot. Védelmi hatása is van a mozgásnak: a hippocampust és a prefrontális kérget nagyobbá és erősebbé teszi, és ezáltal megvéd olyan gyógyíthatatlan betegségektől, mint az Alzheimer-kór, vagy a demencia, (ezen a ponton ajánlom Wendy Suzuki előadását).
Mi az oka annak, hogy mégsem mozognak tömegesen a munkahelyeiken az emberek?
Egyrészt a túlzott munkahelyi terhelés, azaz az idő hiánya, fáradtság, kimerültség, másrészt a lehetőségek (létesítmények, támogató környezet, programok) hiánya. Persze mindezek mögött ott a megfelelő szemlélet hiánya mind a munkaadó, mind a munkavállaló oldaláról. Probléma lehet az is, hogy a dolgozók nem feltétlenül érzékelik a munkahelyi sport fent említett pozitív egészségfejlesztő hatásait, hiszen azok csak hosszabb távon jelentkeznek. Ugyanakkor már rövid távon pozitívumként élhetik meg, hogy jobb lesz a kedvük, élvezetes a mozgás és a közös sportolás jó lehetőség a munkahelyi szociális kapcsolatok fejlesztésére is. A munkahelyi morál, a csapatkohézió változása rövid távon jelentkező jótékony hatások.
A Legfittebb Munkahely Program felmérései szerint a leggyakoribb „céges sportágak” a versenyükben indulók között a futás, az edzőtermi sportolás, az aerobik, de a tánc, a jóga és a csapatsportágak is népszerűek. A sportolásra motiváló tényezők a „szokásosak”: egészség, kinézet, stressz, kikapcsolódás. Ami észrevehető, hogy az össztársadalmi átlagoknál hangsúlyosabban szerepel a testkép, a jó kinézet és a stressz levezetése. Örömteli, hogy a magyarországi vállalatok egyre inkább túljutnak az évi egy sportnap gondolatán, egyre többen csatlakoznak országos programokhoz, vesznek Sportkártyát, AYCM-kártyát (kombinált bérleteket), támogatják a kerékpáros közlekedést vagy hoznak létre saját sporteseményt, saját sporthelyszíneket.
Mit lehet tenni, milyen „ötletek” segíthetnek a még több vállalati fizikai aktivitás elérésében?
„Apró lépések”: áttelefonálás helyett sétáljatok át a másik szobába, tegyétek messzebbre a nyomtatót, lift helyett lépcsőzzetek, telefonálás közben sétáljatok, használjatok lépésszámlálót, legyen emlékeztetőtök, hogy óránként álljatok fel, és mozgassátok meg magatokat, tartsatok „álló meetingeket” vagy „walking meetingeket”, versenyezzetek az Amerikai Kereskedelmi Kamara által indított 10 000 lépés programban! Egy-két megállóval előbb szálljatok le a közlekedési eszközről munkába menet, vagy a lehető legmesszebb parkoljatok!
Egy-egy lelkes kolléga vagy videó-oktató tornaórája, gemifikált megoldások (pl. Battlejungle) vagy egészségfejlesztő appok (pl. Fitpuli) is segíthetnek.
Legyenek sporteszközök cégen belül, olyanok, amelyekre igényetek van, amelyeket szívesen használtok!
Regisztráljatok sportversenyekre cégesen (pl. Budapest Sportiroda versenyei, sárkányhajó-versenyek, Üzleti Liga eseményei)! A közös versenyzésnél talán még hasznosabb a közös felkészülés, csapatépítés szempontjából is.
Szervezzetek vállalati bajnokságokat, sportköröket, saját sporteseményeket!
Ha van zuhanyzó, öltöző, többek kedvet kaphatnak ahhoz is, hogy kerékpárral jöjjenek dolgozni. Csatlakozzatok a BAM, azaz a „Bringázz a Munkába” kezdeményezéshez!
Biztosítsatok Sportkártyát vagy „All You Can Move” kártyát a munkatársaknak külső sportolási lehetőségekhez!
Legyen fitneszterem, tornaterem, tornaszoba cégen belül!
A legjobb megoldás, ha van egy hosszú távon működő, komplex vállalati egészségprogram, ahol az életmódorvoslás minden területével foglalkoztok, és a munkavállalókat helyszíni laborvizsgálatokkal, testparaméterek mérésével, valamint online kérdőívekkel minden évben felméritek. Így minden munkavállaló kaphat egy személyes fejlesztési tervet, egészségtervet. Az egyéni adatok összességéből építhető vállalati adatbázis, hogy az adott évben milyen konkrét programokra, aktivitásokra van igény.
Legyen a fizikai aktivitás beütemezve, a naptárakba beírva, mint egy-egy fontos meeting, vagy találkozó, amelyet nem lehet lemondani! Mozgásra fel, hajrá!
Szerző: dr. Szabó Ágnes, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem; a Longevity Project tagja
Források:
MASON, L. (2017): Workplace Challenge: boosting physical activity at work. https://www.personneltoday.com/hr/workplace-challenge-boosting-physical-activity-at-work/. letöltés: 2019.10.01.
RANDSTAD WORKMONITOR (2014): Healthy employees perform better.
SERXNER, S. – GOLD, D.B. – BULTMAN, K.K. (2001): The impact of behavioral health risks on worker absenteeism. Journal of Occupational and Environmental Medicine, 43(4), p. 347-354.
SUZUKI, W.: The brain changing benefits of exercise. https://www.ted.com/talks/wendy_suzuki_the_brain_changing_benefits_of_exercise?language=en, letöltés: 2019.10.01.
SZABÓ, Á. (2018): Eredményjelzés a munkahelyi sportról, a "Legfittebb Munkahely Felmérés" első éveinek tapasztalatai. Magyar Sporttudományi Szemle XIX. évfolyam, 73. szám, p. 25-31.
TASMANIA (2012): Your Simple Guide to Workplace Health and Wellbeing. http://worksafe.tas.gov.au/__data/assets/pdf_file/0003/252390/Your_Simple_Guide_to_Workplace_Health_and_Wellbeing.pdf.
THE GUARDIAN (2016): How physical exercise makes your brain work better. https://www.theguardian.com/education/2016/jun/18/how-physical-exercise-makes-your-brain-work-better, letöltés: 2019.10.01.
Comments