• Dr. Szabó Ágnes

Gondolatok a fizikai inaktivitásról, mint a második legjellemzőbb munkahelyi kockázatról - 1. rész

A több mint 600 izmunk mozgásra lett kitalálva, a Homo Sapiens állandóan mozgott, mi pedig jellemzően ülünk... Ülünk a munkahelyen, ülünk utazás közben, és ülünk otthon is, a TV előtt mi magyarok például a világon a 2. legtöbbet. Az Egészségügyi Világszervezet a fizikai inaktivitást a negyedik legjelentősebb megelőzhető haláloknak nyilvánította, ami becslések szerint évente mintegy 3,2 millió életet követel. A Guardian 2016-os cikkében azt olvashattuk, hogy az ülő életmód 67,5 milliárd dollárjába került a világnak 2013-ban.

Egy tavalyi, 2019-es Guardian cikkben pedig az ülés éves pénzügyi terheiről írtak az Egyesült Királyságban, ahol szakértők arra jutottak, hogy napi legalább hat órán át történő ülés vagy fekvés 424 millió angol font terhet jelent az országnak, az ülés miatt kialakult szív- és érrendszeri betegségekre költve; plussz 281 millió font kiadás a 2. típusú cukorbetegségek és 30 millió font kiadás pedig a vastagbélrákok kialakulása miatt keletkezik.

Egy korábbi, a stresszről szóló írásomban már említett kutatás szerint 34 országban több mint 1600 munkaadót megvizsgálva, globálisan és Európát tekintve is a fizikai inaktivitás a második legjellemzőbb kockázati tényező a munkavállalók körében, a stresszt követve.


A legfontosabb kockázati tényezők a munkaadók szerint

Forrás: Willis Towers Watson (2016)


A mozgás közgazdász szemmel

Mivel közgazdász vagyok, ezzel a szemmel is vessünk egy pillantást a témára. A rendszeres sportolást tekinthetjük tartós fogyasztási cikknek, ugyanis mind a jelenben, mind a jövőben hozzájárul a testi-lelki egészség kialakulásához és megőrzéséhez. A teljesség igénye nélkül, csökkenti pl. a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a rák, a magas vérnyomás, a depresszió, a demencia, a túlsúly, a mozgásszervi betegségek kockázatát, erősíti az immunrendszert. Olyan készségeket, képességeket is fejleszt, amelyek a munka és az élet egyéb területeire is transzferálhatóak. A fizikai aktivitás nemcsak az egészségmegőrzést segíti elő, hanem élvezetet, örömöt is nyújt. Ezen előnyei a mozgás időtartamára korlátozódnak, a fizikai aktivitás nem tartós fogyasztási cikként is értelmezhető. A sportot tőkejószágként is felfoghatjuk. Ebben az esetben az jelenti a mozgás hasznát, hogy a jobb testi-lelki egészségi állapotban lévő ember nagyobb teljesítményre képes, megbízhatóbb munkaerőként jelenik meg a munkaerőpiacon, ami közvetve nagyobb jövedelem elérését, magasabb életszínvonalat eredményezhet. A jobb egészségi állapot további előnye, hogy csökkennek az egészségügyi kiadások. Lechner 1984-2006-os német paneladatokon empirikusan bizonyította a fizikai aktivitás hatását a jövedelemre, azaz a német munkavállalóknál átlagosan havi 100 euróval nagyobb bevétellel járt együtt a mozgás.


Az aktivitás szellemünk és lelkünk egészségére is hat

A fizikai aktivitás oldja a szorongást, javítja a hangulatot, a stressz és a depresszió ellen is hatásos. A rendszeres testmozgás csökkenti a stresszérzékenységet és növeli a stressztűrő-képességet.

A rendszeresen mozgó munkavállaló úgy érzi, nagyobb kontrollja van a teste felett, magabiztosabb, tud hinni saját képességeiben, önbizalma, önbecsülése, önértékelése javul, energikusabb, hatékonyabb, termelékenyebb lesz. A mozgás a tanulási és memóriafunkciókra, a kreativitásra, a koncentrációra (lásd az ábrát) és a kitartásra is jótékonyan hat (lásd pl. a Harvard-tanulmányt a Forbes oldalán).


Nézzük, milyen eredménye lehet a munkahelyi mozgásprogramoknak

Kanadában már az 1990-es évek elején végeztek felméréseket arra vonatkozólag, hogy hogyan hatnak a vállalati mozgásprogramok. Az ilyen programokkal rendelkező vállalatoknál megnőtt a termelékenység, csökkent a hiányzás, a fluktuáció és a munkahelyi balesetek száma is. Kutatások szerint azon munkavállalók, akik közepes vagy magas kockázati csoportba tartoznak étkezés vagy mozgás tekintetében, 6-12%-kal alacsonyabb teljesítményt nyújtanak, mint alacsony kockázatú társaik. A KPMG-Econtech becslései szerint a fizikai inaktivitás által okozott termelékenység-veszteség Ausztráliában évente átlagosan 458 dollár volt munkavállalónként a 2000-es évek végén. A növekvő fizikai aktivitás a munkahelyen tehát elősegítheti a munkavállalók fizikai és mentális egészségét, a munkaadók számára pedig gazdasági előnyöket eredményezhet a csökkenő hiányzások és a megnövekedett termelékenység révén, olvashatjuk Hunter és szerzőtársai 2016-os cikkében is.

A Harvard Business Review cikke idézi a Leeds Metropolitan University tanulmányának eredményeit, ahol megvizsgálták a munkahelyi testmozgás hatását 200 irodai dolgozónál. Azokon a napokon, amikor az alkalmazottak edzőteremben jártak, hatékonyabbak, gyorsabbak voltak, jobb volt az időmenedzsmentjük, termelékenyebbé váltak és a kollégáikkal való együttműködés is gördülékenyebben ment. A nap végén elégedettebbnek érezték magukat. Az American Journal of Preventive Medicine 2016-os cikke szerint, Carr és munkatársai is szignifikáns összefüggéseket mutattak ki a fizikai aktivitás hatására javuló markerek (súly, teljes zsír, nyugalmi pulzusszám, testzsír-százalék) és a termelékenység, a koncentráció és a hiányzási mutatók javulása között.


A gondolatmenetemet a cikk 2. részében fogom folytatni, addig is mindenkinek javaslom, mozogjon, legalább heti 150 percet közepes intenzitással, (amikor beszélni még tud, énekelni már nem). Minden perc mozgás jobb annál, mintha semmit sem mozognánk!



Szerző: dr. Szabó Ágnes, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem; a Longevity Project tagja


Források:

Carr, L.,Leonhard, C.,, Tucker, S.,, Fethke, N., Benzo, R.,Gerr, F., (2016): Total Worker Health Intervention Increases Activity of Sedentary Workers. American Journal of Preventive Medicine 50(1):9-17. doi: 10.1016/j.amepre.2015.06.022.

Friedman, R. (2014): Regular Exercise Is Part of Your Job. https://hbr.org/2014/10/regular-exercise-is-part-of-your-job, letöltés ideje: 2019.09.19.

Hunter, R., Brennan, S., Tang, J., Smith, O., Murray, J., Tully, M., Patterson, C., Longo, A., Hutchinson, G., Prior, L., French, D., Adams, J., McIntosh, E., Kee, F. (2016): Effectiveness and cost-effectiveness of a physical activity loyalty scheme for behaviour change maintenance: A cluster randomised controlled trial. BMC Public Health 16 (618).

Kohll, A. (2019): Why We Pay Our Employees To Exercise At Work. https://www.forbes.com/sites/alankohll/2019/01/09/why-we-pay-our-employees-to-exercise-at-work/#2ee0308928d2, letöltés ideje: 2019.09.19.

Lechner, M. (2009): Long-run labour market and health effects of individual sports activities. Journal of Health Economics, 28 (4), 839-854.

Medibank (2008) The cost of physical inactivity. https://www.medibank.com.au/client/documents/pdfs/the_cost_of_physical_inactivity_08.pdf, letöltés ideje: 2019.09.19.

Nana, G. – Sanderson, K. – Goodchild, M. (2002): Economic impact of sport. Business and Economic Research Ltd., Wellington

Randstad Workmonitor (2014): Healthy employees perform better.

The Guardian (2016): New study finds sitting down too much costs the world $67.5bn, https://www.theguardian.com/lifeandstyle/2016/jul/30/sitting-down-too-much-health-costs-economy, letöltés ideje: 2019.09.19.

The Guardian (2019): Sitting down for too long may be causing 70,000 UK deaths a year, https://www.theguardian.com/society/2019/mar/26/long-sedentary-periods-are-bad-for-health-and-cost-nhs-700m-a-year, letöltés ideje: 2019.09.19.

Willis Towers Watson (2016): Employee Health and Business Success.