34 országban több mint 1600 munkaadót megvizsgálva a Willis Towers Watson arra jutott, hogy globálisan és Európát tekintve is a stressz a legjelentősebb kockázati tényező a munkavállalók körében. Az állandó stressz azt jelenti, hogy a test állandó „harci üzemmódban” van, így folyamatosan kortizol és más stresszhormonok termelődnek. Ez a túlkészültség befolyásolja a test folyamatait, az immunrendszert, a kardiovaszkuláris rendszert, a gyomor-bélrendszert és az endokrin rendszert is. Mentálisan a stressz rontja a memóriát és növeli a szorongás és a depresszió kialakulásának valószínűségét. A stressz nagyban hozzájárul a munkahelyi hiányzásokhoz, termelékenység- és kreativitásromboló.
A stressz helye a kockázati tényezők között:
A Wellable 2019-es Employee Wellness Industry Trends Report-ja szerint jelenleg a pénzügyi jólét, a mentális egészség és a stresszkezelés a legnépszerűbb vállalati programelemek globálisan: a munkáltatók 68%-a, 58%-a, illetve 55%-a tervez többet fektetni az ilyen típusú programokba.
A stresszel járó költségek igen magasak
Aldana kutatásai szerint az összes egészségügyi rizikótényező közül a túlsúly és a stressz azok, amelyek növekedése minden kétséget kizárólag növeli az egészségügyi kiadásokat és a hiányzásos napok számát. Ahol nagy a nyomás, nagy a stressz, ott az egészségügyi kiadások 50%-kal is magasabbak lehetnek, mint az átlagnál. A hiányzás költségeinél már csak a presenteeism (amikor a munkavállaló ugyan jelen van, de testileg, szellemileg vagy lelkileg nincs jól, ezért nem képes hatékonyan végezni a munkáját) költségei magasabbak.
A Harvard Business Review cikke szerint az Amerikai Pszichológiai Társaság becslései alapján a munkahelyi stressz több mint évi 500 milliárd dollárjába kerül az Egyesült Államok gazdaságának, és évente 550 millió munkanapot veszítenek el. Nagy-Britanniában 2017-ben és 2018-ban 15,4 millió munkanap veszett el munkahelyi stressz, depresszió és szorongás miatt. A munkahelyi balesetek 60-80%-át a stressz okozza, és becslések szerint az orvoslátogatások több mint 80%-áért a stressz tehető valamilyen formában felelőssé. A munkahelyváltások több mint fele is megelőzhető lenne, ha a stresszt sikerülne megfelelően kezelni vállalati szinten. Az elköteleződés és a munkahelyi stressz fordítottan arányosak.
Egy Serxner és munkatársai által végzett amerikai kutatás szerint a mentális problémákkal küzdők 150%-kal, a munkahelyi stresszt átélők 131%-kal vannak többet táppénzen, mint az átlag. A depresszió és a szorongás évente 1 trillió dollárba kerül a globális gazdaság számára a kieső termelékenység miatt, olvashatjuk a Forbes oldalán. A Deloitte becslései szerint a rossz mentális egészség évente 33-42 milliárd fontjába kerül az Egyesült Királyság munkáltatóinak. Ebből a hiányzás és a fluktuáció költségei 8-8 milliárd, a presenteeism költségei 17-26 milliárd fontra rúgnak.
Mit lehet tenni, ha eluralkodott a munkahelyi stressz?
Közeg: A megfelelő szemlélet és kultúra kialakítása mindig az első számú teendő, és az is nagy előny, ha a vezető nem „stressz-termelő”, hanem empatikus, együttérző, rugalmas.
Mozgás: A rendszeres mozgás az egyik legjobb stresszoldó. A „body and mind” módszerek kifejezetten ajánlottak stressz esetén, ezért is vált népszerűvé a hatékony vállalati jógaórák tartása.
Feltöltődés: A csendes szobák és pihenősarkok kialakítása, illetve a szünetek megfelelő beosztása nagyban befolyásolja a teljesítményt és a stresszintet. A munka nem egy maratonhoz, hanem sokkal inkább egy sprint-sorozathoz hasonlítható, ahol pihenőidőre, regenerálódásra is szükség van, mondjuk 90 perc koncentrált munka után egy 10 perces szünetre.
Multitasking kerülése: A multitasking egy mítosz, lassít, rontja a termelékenységet, rombolja a kreativitást. A multitasking növeli az egyes feladatok elvégzéséhez szükséges időt (akár 30%-kal), a hibák számát (akár a duplájára), és a stresszszintet is.
A PwC 2014-es tanulmánya szerint minden lelki egészségfejlesztésre fordított dollár átlagosan 2,3 dollárt hoz, de a Deloitte 2017-es tanulmányában már 4,2-szeres az átlagos megtérülés.
Lelki egészségfejlesztésre fel! Megéri!
Szerző: dr. Szabó Ágnes, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem; a Longevity Project tagja
Források:
ALDANA, S.G. (2001): Financial impact of health promotion programs: a comprehensive review of the literature. American Journal of Health Promotion, 15(5), p. 296-320. DOI:10.4278/0890-1171-15.5.296
DEAN, D. – WEBB, C. (2001): Always-on, multitasking work environments are killing productivity, dampening creativity, and making us unhappy. https://www.mckinsey.com/business-functions/organization/our-insights/recovering-from-information-overload, letöltés: 2019.09.06.
DELOITTE (2017): Mental health and employers: the case for investment., https://www2.deloitte.com/content/dam/Deloitte/uk/Documents/public-sector/deloitte-uk-mental-health-employers-monitor-deloitte-oct-2017.pdf, letöltés: 2019.09.06.
DR. MÁRKY ÁDÁM (2019): Talentuno Webinar: „Mentális egészség a munkahelyen” című előadása, 2019. szeptember 10.
ORSZÁGOS MUNKAHELYI STRESSZ FELMÉRÉS (2013): http://www.munkahelyistresszinfo.hu/a-munkahelyi-stressz-merese/munkahelyi-stressz-felmeres-eredmenyek/, letöltés: 2019.09.06.
PWC (2014): Creating a mentally healthy workplace, https://www.headsup.org.au/docs/default-source/resources/bl1269-brochure---pwc-roi-analysis.pdf?sfvrsn=6, letöltés: 2019.09.06.
SEPPÄLÄ, E. – CAMERON, K. (2015): Proof That Positive Work Cultures Are More Productive, https://hbr.org/2015/12/proof-that-positive-work-cultures-are-more-productive, letöltés: 2019.09.06.
SERXNER, S. – GOLD, D.B. – BULTMAN, K.K. (2001): The impact of behavioral health risks on worker absenteeism. Journal of Occupational and Environmental Medicine, 43(4), p. 347-354.
STAGLIN, G. (2019): Why Mental Health Is An Executive Priority, https://www.forbes.com/sites/onemind/2019/03/18/why-mental-health-is-an-executive-priority/?fbclid=IwAR3st__lK9W_OU8t9YCNgb75Ffdv5qQx8YkDr3WcSCthGHQxU7XDEV18_8U#7d0045c65bb4, letöltés: 2019.09.11.
WELLABLE (2019): Employee Wellness Industry Trends Report, https://blog.wellable.co/2019-employee-wellness-industry-trends-report, letöltés: 2019.09.06.
WELLABLE (2019): Study: Workplace Yoga Lowers Employee Stress, https://blog.wellable.co/workplace-yoga-lowers-employee-stress, letöltés: 2019.09.06.
WILLIS TOWERS WATSON (2016): Employee Health and Business Success.