Mindenki minden nap biztosan eszik, de nagyon nem mindegy, hogy mit és mennyit, és nem csak az egyénnek nem mindegy, a munkaadójának sem.
A már sokat emlegetett, munkavállalókat és így a munkaadókat is érintő kockázati tényezők között az első ötben ott van a túlsúly, az elhízás és a helytelen táplálkozás is, mind globálisan, mint csak Európát tekintve. Ráadásul Aldana kutatásai szerint az összes egészségügyi rizikótényező közül a túlsúly és a stressz azok, amelyek növekedése minden kétséget kizárólag növeli az egészségügyi kiadásokat és a hiányzásos napok számát.
A legfontosabb kockázati tényezők a munkaadók szerint:
Nézzük a számokat
Túlsúlyos embereknek a 25-30-as BMI-vel rendelkező személyeket nevezik, 30 fölött pedig elhízásról beszélhetünk. 2014-ban közel 2 milliárd felnőtt ember volt túlsúlyos a világon és további 600 millió ember elhízott. A súlytöbblettel küzdők aránya az elmúlt húsz évben megduplázódott. Évente 2,8 millió ember hal meg a túlsúly okozta szövődmények miatt, ezzel a kövérség az ötödik leggyakoribb haláloki tényezőnek számít. Az OECD Obesity Update 2017 tanulmánya szerint az elhízottak aránya a tagországok közül csak az Egyesült Államokban (38,2%), Mexikóban (32,4%) és Új-Zélandon (30,7%) magasabb, mint Magyarországon. A jelentés alapján az 5 évesnél idősebb magyar lakosság 30 százaléka elhízott. A 15 év alatti magyar gyerekek 16 százaléka túlsúlyos, ha pedig csak a felnőtt lakosságot vizsgáljuk, az OGYÉI által készített állapotfelmérés szerint jelenleg Magyarországon három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott. A WHO adatai szerint a cukorbetegek 44 százalékánál, az ischémiás szívbetegségek 23 százalékánál, bizonyos rákos megbetegedések 7-41 százalékánál a túlsúly és az elhízás a kiváltó ok. A magas vérnyomás, a kóros koleszterinszint, a cukorbetegség szinte egyértelműen együtt jár a túlsúllyal. A kövérség nyomán kialakuló egészségügyi problémák kezelése éves szinten összesítve 229 milliárd forintba kerül az államnak és az egyéneknek Magyarországon.
Mit jelent elhízottnak lenni a munka világában?
Az előbb felsorolt betegségek mindegyike egyértelműen csökkentheti a termelékenységet, növelheti az egészségügyi kiadásokat és ronthatja a munkahelyi hangulatot. A CDC meghatározta azt a négy viselkedést, amelyek egyértelműen hozzájárulnak a krónikus betegségekhez: a rossz táplálkozás, a fizikai inaktivitás, a gyakori alkoholfogyasztás és a dohányzás. Hayman elemzései is azt mutatták, hogy a testmozgás, a dohányzás, a testtömeg-index (BMI) és a táplálkozás szignifikáns összefüggést mutatnak a munkahelyi termelékenységgel. A testmozgás és az egészséges táplálkozás szignifikáns pozitív kapcsolatot mutatott a munkahelyi termelékenységgel, míg a dohányzás és a BMI növekedése negatívan korrelált vele. A termelékenység 21 százalékáért ezek a változók a felelősek.
Claire Wang és a Columbia University kollégái is kimutatták, hogy az elhízás több hiányzáshoz és alacsonyabb termelékenységhez vezet. A Duke University kutatói által készített tanulmány szerint az elhízás miatti hiányzás és presenteeism az Egyesült Államok munkáltatóinak évente 73 milliárd dollárjába kerül. Egy másik tanulmány azt mérte, hogy míg a normál súlyú alkalmazottak után átlagosan 3838 dollár az egészségügyi kiadás, addig a túlsúlyos és elhízott munkavállalók után 4252 – 8067 dollár közötti összeg. Minden további testtömeg-index (BMI) pont a normál tömeg felett évente 194 – 222 dollárba kerül munkavállalónként. Egy normál súlyú alkalmazotthoz képest a túlsúlyosak (BMI 25 és 30 között) 15 százalékkal, a 30-nál nagyobb BMI-vel rendelkező elhízottak 53 százalékkal, míg a 40 feletti BMI-vel élők 141 százalékkal többet hiányoznak. Az elhízás a fluktuációt is növeli.
A 2019-es HVG Egészségtudatos Munkahely konferencián Schannen Frigyes a Roland Bergertől elmondta, hogy tapasztalataik szerint az egészségesen táplálkozó munkavállalók teljesítménye átlagosan 25 százalékkal magasabb. A tápláló, egészséges ételek javíthatják a koncentrációt és a kognitív funkciókat, ezáltal javítva az alkalmazottak munkahelyi teljesítményét. A Brigham Young Egyetem tanulmánya azt állítja, hogy az egészségtelen étkezési szokásokkal rendelkezők 66 százalékkal nagyobb valószínűséggel alacsonyabb termelékenységűek. Ahogy Länger Jelena, a Longevity Project egyik alapítója és ügyvezetője, az egészséges táplálkozás egyik legnagyobb hazai szakértője is írta, egy amerikai biztosítótársaságnál végzett 22 hetes egészséges (dominánsan teljes értékű növényi) táplálkozási képzés következtében a résztvevőknek a kontrollcsoporthoz képest jelentősen javult a fizikai egészsége. a szellemi teljesítőképessége és a társas kapcsolataik minősége is.
A hazai egészséges (vagyis inkább egészségtelen) táplálkozási helyzetről sokat elárul, hogy a KSH adatai szerint a 16 évesnél idősebbeknek csak a 40 százaléka fogyaszt naponta gyümölcsöt, míg friss zöldséget csupán 30 százalék, ez az EU-ban a legrosszabb arány, mi vagyunk a sereghajtók. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás szoros kapcsolatban áll az anyagi helyzettel is, a nők, a magasabb iskolai végzettségűek és a magasabb jövedelműek gyakrabban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt.
Mit tehetnek a munkaadók, hogy javuljon a helyzet, növekedjen az egészségesen táplálkozók aránya, és csökkenjen a túlsúlyos munkavállalók száma?
Legyen az egészséges választás a legkézenfekvőbb, a legkönnyebb választás, azaz legyenek:
zöldség- és gyümölcstálak a megbeszéléseken, meetingeken, pogik, sütik, egészségtelen rágcsa helyett
információk, előadások, workshopok az egészséges táplálkozásról
magvak és ásványvíz az automatákban a csokiautomaták, a cukros üdítőket adó automaták helyett
egészséges menza ajánlatok.
Szerző: dr. Szabó Ágnes, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem; a Longevity Project tagja
Források:
ALDANA, S.G. (2001): Financial impact of health promotion programs: a comprehensive review of the literature. American Journal of Health Promotion, 15(5), p. 296-320. DOI:10.4278/0890-1171-15.5.296
HAYMAN, S. (2016): The Relationship Between Health Risk and Workplace Productivity in Saudi Arabia. Doctoral Dissertation, Walden University, https://scholarworks.waldenu.edu/dissertations/3034/, Letöltés: 2018. október 8.
LÄNGER JELENA (2019): Táplálkozás a munkahelyen: így hat az irodai étkezde a dolgozók teljesítményére: https://hvg.hu/brandchannel/HVG_Konferencia_20190507_Taplalkozas_a_munkahelyen?fbclid=IwAR0ynpcK5rvpsjuU_AADZd6CryXUZOl9nM2Xr198StnnCRmQ81d-HfvTqTQ, letöltés: 2019.10.14.
LEE, B. Y. (2017): Global Obesity Epidemic: New Studies Show How Big A Problem It's Become, https://www.forbes.com/sites/brucelee/2017/06/13/global-obesity-epidemic-new-study-shows-how-big-a-problem-its-become/#1eb89c2a2a2c, letöltés: 2019.10.14.
LEE, B. Y. (2015): Obesity Is Everyone's Business. https://www.forbes.com/sites/brucelee/2015/09/01/obesity-is-everyones-business/#2b977eac3b6f, letöltés ideje: 2019.10.14.
KOHLL, A. (2019): Nutrition: The Missing Piece of the Corporate Wellness Puzzle: https://www.forbes.com/sites/alankohll/2019/07/17/nutrition-the-missing-piece-of-the-corporate-wellness-puzzle/#6675aa1b3f50, letöltés ideje: 2019.10.14.
OECD (2017): Obesity Update. https://www.oecd.org/els/health-systems/Obesity-Update-2017.pdf, letöltés: 2019.10.14.
POLGÁR, B. (2018): A kövérek országa vagyunk? https://www.veol.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/hazankban-felmeres-szerint-harom-felnottbol-ketto-tulsulyos-vagy-elhizott-2221673/, letöltés: 2019.10.14.
WILLIS TOWERS WATSON (2016): Employee Health and Business Success.