Ha vetünk egy pillantást az Egyesült Államok egészségügyi kiadásaira akkor azt láthatjuk, hogy már lassan 60 éve minden évben a GDP egyre nagyobb hányadát forgatják vissza az egészségügybe. A Deloitte tavalyi évben publikált előrejelzése szerint ez a trend továbbra is folytatódni fog, így 2040-re a GDP 18,4 százalékát fogják kitenni az egészségügyi kiadások, ami körülbelül 8,3 billió(!) dollárt jelenthet a jövőben. Ezt a költséget legfőképp a konkrét egészségügyi kezelésekre szánt kiadások csökkenő tendenciája mellett a well-beingre és prevencióra szánt egyre nagyobb és nagyobb ráfordítás fogja jellemezni.
Cikkünk első részében a Deloitte elemzésének segítségével hat kulcsterületet mutattunk be, melyek alapjaiban fogják meghatározni az egészségügyet a következő 20 évben. Most pedig tovább boncoljuk a témát az előrejelzések alapján.
Napjaink egészségügyi rendszerei klasszikusan a már kialakult betegség kezelésére összpontosítanak. Minden 100 dollárból, melyet az egészségügyre fordít az amerikai kormány 80 dollárt az adott probléma diagnosztizálására és gyógyítására költ. A jövőben a well-beinghez köthető kiadások egyre nagyobb részt fognak kitenni az egészségügyre szánt forrásokból. Ez nem csak a fizikai és mentális értelemben vett well-beinget fogja jelenteni, hanem a különböző adatok kezelését szolgáló, valamint algoritmus és applikáció fejlesztéshez köthető kiadásokat is. Például olyan alkalmazások fejlesztését, amelyek látványosan szemléltetik a helyes táplálkozás jótékony hatásait.
Az előrejelzés szerint 2040-re a well-beingre szánt költségek az egészségügyi kiadások kétharmadát fogják kitenni, míg a betegségek kezelésére és diagnosztizálására szánt összeg a maradék egyharmadot.
A Deloitte prognózisa szerint a jövőben az emberek azokat a szervezeteket, szolgáltatókat fogják előnyben részesíteni, amelyek segítenek nekik egészségük megőrzésében. Ez valószínűleg új ágazatok születéséhez fog vezetni a well-being, a prevenció és az egészségügyi gondozás területén. Továbbá három nagy üzleti modell átalakulása várható, melyek jelenleg meghatározzák az egészségügy működését.
A klasszikus kórházi ellátás megszűnése
A betegellátás már napjainkban is egyre inkább a kórház alapú ellátás felől egy kényelmesebb és olcsóbb megoldás felé halad. Az ügyfelek arra kényszerítik a szolgáltatókat, hogy olyan szolgáltatásokat kínáljanak amelyek alkalmazkodnak egyedi igényeikhez. Ezen felül a technológiai fejlődés is újra definiálja majd az egészségügyi ellátásról alkotott képünket. Ma például egy akut szívinfarktus kórházi ellátást igényel, a jövőben azonban ez az esemény megelőzhető lesz a páciensen lévő apró érzékelők, szenzorok használatával és folyamatos otthoni monitorozással. Azok a betegek, akiknek szükségük van ellátásra, valószínűleg rendkívül speciális körülmények között kapják majd meg, amelyek egy adott szükséglet kielégítésére vannak szabva, nem pedig egy olyan „egyablakos” szolgáltatásként, amely valamennyi szakterületen belül minden betegségi állapot kezelésére törekszik.
A tömegtermelés lassulása a gyógyszergyártásban
A gyógyszercégek manapság olyan gyógyszerek előállítására összpontosítanak, amelyek a lakosság nagy részét kezelik. A jövőben azonban a cégek valószínűleg azt fogják látni, hogy üzleti tevékenységeik az egyénekre, nem pedig a csoportokra összpontosít. Ahogy egyre több egészségügyi adatot gyűjtenek az egyéni fogyasztókról, a gyógyszergyártók a jövőben új módszerekkel tudják majd elemezni a betegeket és állapotukat. Ezekből az adatokból generált betekintések felhasználhatók olyan kezelések kidolgozására, amelyek kifejezetten az egyénre szabottak. Egyes vállalatok már most is célzottabban használják a mesterséges intelligenciát a gyógyszerkutatáshoz. Ez olyan rendkívül hatékony termékekhez vezethet, amelyek az egyén genetikai és viselkedési szükségleteihez illeszkednek. Ez a változás hatással lehet a gyógyszeripar teljes értékláncára, a K+F-től egészen a gyógyszer felírásáig és felhasználásáig.
Az egészségügyi finanszírozás átalakulása
Az Egyesült Államokban az egészségbiztosítást elsősorban a munkáltatók, magánszemélyek és kormányzati szervek magán egészségbiztosítóknak fizetett díjaiból finanszírozzák. Egészségügyi tervek szerint összevonják a tagok egészséggel kapcsolatos kockázatait, költségeit és sok egyén között újraosztják. Ez lehetővé teszi, hogy a kevésbé egészséges tagok magasabb költségeit az egészségesebb tagok viszonylag alacsonyabb költségei ellensúlyozzák. Azonban ahogy azt látjuk, hogy az egészséggel kapcsolatos technológia fejlődik a megelőzés és a jólét terén, előfordulhat, hogy a mai kockázatok egy része holnaptól nem fog megjelenni. A Deloitte előrejelzése szerint képesek leszünk hamarabb felismerni a betegségeket, vagy potenciálisan megelőzni azokat egy sor proaktív mikrobeavatkozás révén. Ha ez megtörténik, előfordulhat, hogy a fogyasztók kockázati profiljukhoz szabott termékeket szeretnének, amelyek az életmódjuktól és viselkedésüktől függenek, szemben a szélesebb lakosság számára tervezett termékekkel.
Már kialakulóban vannak olyan üzleti modellek, amelyek a jóllétre, a megfelelő ellátás nyújtására és a páciensektől származó egészségügyi adatokra összpontosítanak. Ezek az új modellek valószínűleg gyorsan elterjednek, és az egészségügyi bevételek nagy részét képviselik a jövőben, amely jutalmazza a jóllétet, és szükség esetén hatékony és eredményes ellátást biztosít.
A Deloitte szerint a jövőben a fogyasztók egészségének megőrzésére összpontosító új szerepkörök, funkciók és üzleti modellek lesznek a változások nyertesei. Azok a szervezetek, amelyek személyre szabott virtuális egészségügyi szereplőként, egyfajta egészségügyi adatgyűjtőként lesznek jelen a piacon az egészségügyi bevételek körülbelül felét birtokolhatják a későbbiekben.
A jövőben az várható, hogy a fogyasztók egyre egészségtudatosabb viselkedése és a tudományos felfedezések megállíthatatlan változásokhoz vezetnek egészségügyi rendszerünkben. A Deloitte prognózisa szerint ez a következőképpen érinti a szereplőket:
Iparági szereplők: A piaci trendek azt mutatják, hogy az egészségügy jövője már itt van. Az innováció várható exponenciális növekedésével egyértelmű nyertesek és vesztesek jelennek meg. Egy szervezet azon képessége, hogy fejleszteni tudja üzleti modelljét, és befektetéseket hajtson végre a fogyasztók igényeinek kielégítése érdekében, valószínűleg meghatározza jövőjét. A következő generációs képességekbe és technológiákba beruházó szereplők valószínűleg növekedést fognak tapasztalni, míg azok a cégek, amelyek továbbra is a hagyományos infrastruktúrába fektetnek be, lemaradhatnak. A szervezeti vezetőknek újra kell gondolniuk tőkebefektetési stratégiájukat, meg kell vizsgálniuk a jövő munkaerő-szükségleteit, és a szabályozási követelményeket, valamint ki kell használniuk a potenciális piaci lehetőségeket.
Új belépők: Az új belépők lehetőséget látnak arra, hogy piaci részesedést szerezzenek a fogyasztók egyedi igényeinek kielégítésével. A technológiai és a kiskereskedelmi szektor szervezetei újradefiniálják az egészségügy alapvető fogalmát azáltal, hogy biztosítják az ellátás kényelmét, megfizethetőségét és differenciált élményét. A fokozott adatmegosztást és átláthatóságot előmozdító szabályozási politikák csökkentik a belépési korlátokat, és lehetőségeket teremtenek a hagyományos szereplők leváltására. Az innováció és a biztonság egyensúlyának képessége valószínűleg kulcsfontosságú lesz a fenntartható üzleti modell szempontjából.
Kormány: A kormány egyszerre elősegítője és haszonélvezője ennek az új jövőképnek. A kormány a pénzeszközök elsődleges forrása az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, amelyek támogatják a jólétet és foglalkoznak az egészség hajtóerőivel. Az adatmegosztást és az egyenlő hozzáférést támogató politikák segíthetnek abban, hogy az egészségügyi rendszer gyorsan elérje ezt a jövőt. Az új és kialakulóban lévő szabályozási irányelvek egyik legfontosabb feladata, hogy megvédjék a fogyasztók személyes adatait és biztosítsák, hogy azok ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. A kormánynak és a politikai vezetőknek olyan szabályozási keretrendszert kell alkotniuk, amelyek lépést tartanak a technológiai fejlődéssel és az új fogyasztói elvárásokkal.
Fogyasztók: A jövőt a fogyasztók egészségre és jólétre vonatkozó megítélésének széles körű változásai fogják vezérelni. A páciensek nagyobb hozzáférést követelhetnek a személyre szabott ellátási modellekhez, amelyek integrálják a klinikai betekintést a viselkedéstudományokkal és az egészség társadalmi mozgatórugóival.
A kutatás elsősorban az amerikai piacot vizsgálta, de mi a helyzet a magyarországi viszonyokkal?
Hazánkban is megfigyelhető az a trend, hogy egyre nagyobb szerepet kap a well-being és a prevenció. Ha az állami egészségügyi ellátásban ez még nem is jelenik meg hangsúlyosan, egyre több olyan szervezet jön létre, melyeknek célja, hogy az ügyfeleik különböző egészség- és életmódfejlesztő programok segítségével a saját kezükbe vehessék a sorsukat és megelőzzék a betegségeket még mielőtt azok kialakulnának.
Továbbá a mesterséges intelligencia alkalmazása is egyre elterjedtebb lesz és ehhez nem is kell a távoli jövőre gondolni, hiszen már Magyarországon is elérhető például olyan eszköz, amely a teljes test feltérképezése mellett mesterséges intelligenciával segíti a rosszindulatú anyajegyek felismerését. A Covid-19 járvány miatt pedig itthon is új lendületet kapott a telemedicina, ami lehetővé teszi, hogy a páciensek a klasszikus akadályok ellenére (távolság, erőforrások hiánya) konzultáljanak kezelőorvosaikkal, emellett különböző egészségügyi eszközök és műszerek segítségével a páciensek saját otthonaikban is képesek nyomon követni aktuális egészségügyi állapotukat. A nagy, rendszert átalakító változásokra itthon azonban még jócskán várni kell. Körülbelül egy-két évtized mire a külföldi (főleg amerikai) innovatív trendek hazánkban is megvetik a lábukat.
Felhasznált források: