Milyen lesz a jövő egészségügye?

Rengeteg előrejelzés született már arra, hogy vajon mi is fogja jellemezni a XXI. század egészségügyét. A szakértők között egyetértés van abban, hogy radikális átalakulásokra lesz szükség, hiszen a ma működő egészségügyi rendszerek jelenlegi formájukban fenntarthatatlanok. Társadalmunk elöregedő jellegéből fakadóan egyre nagyobb az igény a korszerű és minőségi egészségügyi ellátásra.


Azonban a ma működő rendszereket leginkább a hosszú várólisták, korlátozott hozzáférhetőség és a hatalmas szakdolgozói munkaerőhiány miatti leterhelt egészségügyi személyzet jellemzik. Ezen tényezők következményei pedig nem csak a betegek és a társadalom számára kedvezőtlenek, hanem állami szinten is hatalmas veszteséget jelentenek az ineffektíven működő egészségügyben.

Emellett a koronavírus járvány is számos gyenge pontra világított rá az egészségügyi rendszerrel kapcsolatban. Kiderült, hogy az egészségügyi ágazat mennyire sérülékeny a változásokkal szemben, valamint, hogy strukturális és technológiai átalakításokra van szüksége.


De mit hozhat a jövő? Lesznek változások, melyek a mostani mocsaras környezetből kihúzhatják egészségügyi rendszereinket és egy hatékonyabb, fenntarthatóbb és egyenlőbb környezetet teremtenek a számunkra? A Deloitte tavalyi évben publikált előrejelzése szerint lesznek. Sőt ezek a változások elkerülhetetlenül meg fognak jelenni a következő húsz évben.


Az egyik legfontosabb ilyen változások egyike az lesz, hogy a különböző egészségügyi szolgáltatók a klinikai betegellátás és a már kialakult betegség kezelésére való összpontosítás helyett a betegekkel (akik ilyenkor még nem is betegek) való korai kapcsolattartásra ezen keresztül a megelőzésre és a jólétre fognak fókuszálni.

A Deloitte elemzésében hat kulcsterületet mutat be, melyek alapjaiban fogják meghatározni az egészségügyet a következő 20 évben.

A jövő egészségségügye

1. ADATMEGOSZTÁS


A páciensektől (szándékosan nem betegeknek hívom őket) származó különböző egészségügyi adatok gyűjtése, monitorozása és azok elemzése már napjainkban is zajlik, azonban ez egyelőre gyerekcipőben jár ahhoz képest, ami a jövőben vár ránk ezen a téren. A mindig rajtunk lévő szenzorok, amelyek folyamatosan figyelik egészségügyi paramétereinket lehetnek majd a cipőnkön, ruhánkon, a fürdőszoba tükörben vagy akár a fogkefénkben is. Képzeljük el ahogy a fogkefénk már évekkel azelőtt érzékel egy problémát a szívünkkel kapcsolatban mielőtt az tüneteket produkálna. Ahogy egyre több adatot gyűjtünk egyre több felhasználótól annál valószínűbb, hogy egyre több részletet tudunk meg a betegségek természetéről, azok érzékeléséről, gyógyításáról és adott esetben a betegség elkerüléséről is.



2. HOZZÁFÉRHETŐ ADATOK


A jövőben nem csak a páciensektől gyűjtött adatoknak lesz nagy jelentősége, hanem annak is, hogy ezek az információk biztonságosan hozzáférhetőek lesznek minden érdekelt fél számára. Ez megszünteti a rendszerben ma jelen lévő hiányosságokat, melyek miatt nincs meg a megfelelő kapcsolat az egészségügy különböző szereplői (kórházak, orvosok, gyógyszercégek, kutatók, orvosi eszköz gyártó cégek stb...) között, amelyben biztonságosan meg tudnák osztani egymással a rendelkezésre álló adataikat az általuk kezelt vagy vizsgált betegek paramétereiről. Ha ez a kapcsolat létrejönne, akkor egy sokrétű és rendkívül pontos képet kaphatnánk minden beteg/páciens állapotáról és így a kezelésük sokkal személyre szabottabb és hatékonyabb lehetne.



3. IGAZSÁGOSABB HOZZÁFÉRHETŐSÉG


Azok a páciensek, akik nem mindig jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz annak ellenére, hogy szükségük lenne rá, a későbbiekben sokkal súlyosabb állapotban kerülnek be a rendszerbe, amikor már nehezebb (és drágább) is a kezelésük. A telemedicina egyre nagyobb elfogadottsága azonban lehetővé teszi, hogy a páciensek a klasszikus akadályok ellenére (távolság, erőforrások hiánya) konzultáljanak kezelőorvosaikkal, továbbá különböző egészségügyi eszközök és műszerek segítségével a páciensek saját otthonaikban is képesek nyomon követni aktuális egészségügyi állapotukat.



4. FELELŐSEBB PÁCIENSEK


A Deloitte előrejelzése szerint az orvosok a jövőben sokkal szorosabban fognak együttműködni egymással és ezen az együttműködések alapja különböző személyre szabott egészségtervek lehetnek, melyek segítségével egy komplexebb ellátását nyújthatnak ügyfeleiknek. Ezen személyre szabott információk arra ösztönzik, a felhasználókat hogy minél aktívabban figyeljenek egészségi állapotuk alakulására és növeli a felelősségérzetüket a saját jóllétük kapcsán.



5. VÁLTOZÓ MOTIVÁCIÓK


A tanulmány rámutat arra, hogy az adatvezérelt egészségügy és a megfelelő motivációs rendszerek kidolgozása pozitív viselkedésbeli változásokat hoz az egyének egészségmagatartásában. Egy kutatás kimutatta, hogy túlsúlyos embereknek jelentősen nőtt a fizikai aktivitása miután hordozható aktivitásszint mérővel képesek voltak mérni az elvégzett mozgások mennyiségét és intenzitását, valamint ezt némi kompetícióval és gamifcationnel (játékszerűvé tétel) társították.



6. TUDOMÁNYOS ÁTTÖRÉSEK


A Covid-19 járvány hatására a különböző gyógyszergyártó cégek között eddig korábban még nem látott együttműködésnek lehettünk szemtanúi. Ezen együttműködések célja pedig az volt, hogy minél gyorsabban kifejlesszék a koronavírus elleni vakcinát és azt minél előbb piacra is tudják bocsátani. Jó néhány szabályozó folyamat áramvonalasítva lett, azért, hogy megkönnyítsék a diagnosztikai tesztek és terápiák piacra kerülését. A Deloitte prognózisa szerint a következő 20 évben a preventív és gyógyhatású technológiák sokkal nagyobb mértékben fognak fejlődni, mint eddig bármikor. A gyógyszercégek folytatni fogják az új eljárások fejlesztését, különös tekintettel a vakcinákra és a sejt, illetve génterápiára vonatkozóan, melyekkel megelőzhetik, kezelhetik és gyógyíthatják a betegségek széles skáláját.



Források:

71 views0 comments

Recent Posts

See All