Sokakban megfogalmazódik a vágy, hogy karrierjük többet jelentsen, mint pusztán a fizetésük szolgáltatója vagy hétköznapjaik unaloműző elfoglaltsága. Mindezek helyett arra törekszenek, hogy munkájuk értelmes legyen és egy felsőbb jót szolgáljon. De mitől válhat munkánk jelentéstelivé? Milyen pszichológiai előnyökkel szolgál, ha a megtapasztaljuk a munkánk értelmességét?
A munka értelmessége nem egy objektív fogalom. Nem arról szól, hogy megállapítsuk, kinek a munkája értelmesebb a másikénál. Sokkal inkább az egyén szubjektív megtapasztalásán alapszik. A munka értelmessége a munka céljának, vagy szándékának megítélése, az egyén eszményei vagy sztenderdjei szerint megítélve. Amikor egy egyén értelmesnek éli meg a munkáját, az egy egyéni szubjektív tapasztalat az egzisztenciális jelentőségnek vagy célnak a munkában.
Azok a munkavállalók ugyanis, akik a munkájukat értelmesnek tapasztalják meg, nagyobb mentális jóllétről számolnak be, a munkájukra az életük központibb, lényegibb elemeként tekintenek. Továbbá munkájuknak több értéket tulajdonítanak, valamint elégedettebbek a munkájukkal. Mindemellett azok, akik úgy tartják, a munkájuk egy felsőbb célt szolgál, jellemzően fokozott mentális jóllétnek örvendenek, és munka-egység kohézióról is tanúskodnak. Minél inkább megtapasztalja valaki munkájának értelmességét, annál kevésbé mutatkozik meg nála a kiégés állapota.
Milyen az értelmes munka?
Az értelmes munka változatos készségeket kíván meg. Olyan feladatok összességéből áll, amelyek elvégzése önazonos és jelentésteliséggel bír a munkavállaló számára. Mindemellett magában foglal elkötelezettséget, elhivatottságot, kihívást, munka szerep-identitást, munkaközpontúságot, munkaértékeket, belső munkaorientációt, spiritualitást, jó fizetést, de akár még hírnevet is.
Az értelmes munka számos változóval összefüggésben lehet, ilyen például a munkavállaló teljesítménye. Kutatók egy globálisan működő egészség-technológiai vállalat 459 dolgozói (amelyből 85% férfi) alkotta a mintájukat és azt vizsgálták, hogy milyen kapcsolat van a munka értelmessége és a teljesítmény között. Eredményeikben kirajzolódott, hogy a munka értelmessége az erősségek használatán és a munka iránti elkötelezettségen keresztül, továbbá az erősségek használatának munka elkötelezettségre kifejtett hatásán keresztül is függ össze a teljesítménnyel.
Miért fontos a vezetők számára, hogy munkavállalóik megtapasztalják a munka értelmességét?
A munka értelmességének megtapasztalása amellett, hogy a munkavállaló számára pszichológiai rugalmasságot nyújt, egyéb olyan tulajdonságokat is magával von, amelyek a szervezet számára is rendkívül hasznosak lehetnek. Azok a munkavállalók ugyanis, akik a munkájukat értelmesnek tapasztalják meg, nagyobb mentális jóllétről számolnak be, a munkájukra az életük központibb, lényegesebb elemeként tekintenek, munkájuknak nagyobb értéket tulajdonítanak, valamint magasabb munkával való elégedettségről számolnak be. Mindemellett, azok a személyek akik munkájukra egy nagyobb célt szolgáló dologként tekintenek, amellett, hogy magas mentális jóllétről számolnak be, nagyobb munka-egység kohézióról számolnak be. Sőt, kutatók arról számoltak be, hogy minél inkább megtapasztalja valaki munkájának értelmességét, annál kevésbé mutatkozik meg nála a kiégés.
Összességében elmondható, hogy a munka értelmességének megtapasztalása hozzájárul a munkavállalók pszichológiai jóllétéhez. Azok a munkavállalók pedig, akik jól vannak mentálisan, pozitívan hatnak a vállalat eredményeire is.
Forrás:
Lips-Wiersma, Marjolein & Wright, Sarah. (2012). Measuring the Meaning of Meaningful Work Development and Validation of the Comprehensive Meaningful Work Scale (CMWS). Group & Organization Management. 37. 655-685. 10.1177/1059601112461578.
Magyary, Á. (2022). Értelmes munka esetén kisebb mértékű a kiégés? Segítők kiégése és munkájuk értelmessége. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pszichológia Intézet, Tudományos Diákköri Kutatómunka.
May, D. R., Gilson, R. L., Harter, L.M. (2004). The psychological conditions of meaningfulness, safety and availability and the engagement of the human spirit at work. Journal of Occupational and Organizational Psychology, 77, 11–37. doi:10.1348/096317904322915892
Steger, M. F., Dik, B. J., & Duffy, R. D. (2012). Measuring Meaningful Work. Journal of Career Assessment, 20(3), 322–337. https://doi.org/10.1177/1069072711436160
Steger, M. F., Frazier, P., Oishi, S., & Kaler, M. (2006). The meaning in life questionnaire: Assessing the presence and search for meaning in life. Journal of Counselling Psychology, 53(1), 80-93
van Wingerden, J., & van der Stoep, J. (2018). The motivational potential of meaningful work: Relationships with strengths use, work engagement, and performance. PLOS ONE, 13(6). https://doi.org/10.1371/journal.pone.0197599