A koronavírus sok mindent megváltoztatott az életünkben, akár a munkát, akár a magánéletet tekintjük. Tömegek szorultak ki a munka világából, lettek munkanélküliek, sokan „kényszerleálltak”. A szerencsésebbek távmunkában dolgozhattak, aminek szintén voltak pszichés nehézségei. Hogyan hatott pontosan hétköznapjainkra és munkavégzésünkre a merőben megváltozott élethelyzet? Milyen pozitív és negatív tényezők befolyásolták jól-létünket?
A Society for Human Resource Management (SHRM) több mint 1000 amerikai alkalmazottat kérdezett meg 2020 áprilisában, hogy érezte magát a COVID-19 idején.A munkavállalók majdnem egynegyede (23%) azt állította, hogy gyakran rosszul érezte magát, ugyanennyien lehangoltnak, depressziósnak és reményvesztettnek látták magukat. 40% feletti volt azon munkavállalók aránya, akik bár nem gyakran, de megfigyelték magukon ezeket a tüneteket. A megkérdezettek 41%-a érezte magát kiégve, 45%-a érzelmileg lemerültnek, 35%-a fizikailag is enerváltnak, fáradtnak, energiahiányosnak. A fiatalabb munkavállalók és a nők szignifikánsan nagyobb valószínűséggel voltak kimerültek. Mindezek koncentrációs nehézségekhez vezettek, a megkérdezettek 22%-a vallotta, hogy koncentrációs problémákkal küzd. Az amerikai megkérdezettek több mint 40%-a küzdött a család és a munka összeegyeztetésével.
Az Eurofund európai felmérése szerint a lelki jól-lét legalacsonyabb szintjét a fiatalok és a munkát keresők körében mérték. A magányosság volt az egyik legjelentősebb a mentális nehézségek között. A fiatal európaiak egyötöde érezte a pandémiás korlátozások erős mentális hatását, leginkább Franciaországban (23%). Az európaiak több mint fele aggódott a jövője miatt.
A Quantified Company márciusi magyarországi felmérése szerint a home office „kényszeridőszakában” a legnagyobb kihívást a fókuszálás, a munka-nem munka határainak tartása és a fizikai és mentális egészség megőrzése jelentette. Egy másik, 700 fős hazai kérdőíves felmérés szerint is az egyik legfőbb kihívást a két különböző élethelyzet, a munka és a család összeegyeztetése jelentette, főleg azoknál, akik előtte nem voltak home-office-ban. A családosok mellett az egyedülállóknak sem volt könnyű, nekik a magány miatt. A magány komoly megterhelést jelenthet, így szív és érrendszeri problémákhoz, elhízáshoz, stroke-hoz és korai halálhoz vezethet, növelheti a demencia esélyét is, ezt állapította meg egy 70 kutatást összegző tanulmány.
Saját kutatásunkban is az elmúlt időszak legtöbbet emlegetett nehézségei között első helyre került a személyes kapcsolatok hiánya, ezt követte a munka és a család összeegyeztetésének nehézsége, valamint a munka és magánélet határainak tartása. A személyes kapcsolatok hiánya és a mentális megterhelődés oda-vissza kapcsolatban vannak egymással.
Az elmúlt időszak a bizonytalanság, a félelem, a tehetetlenség, a szorongás, az extra stressz időszaka volt. A Lancet cikke szerint stresszor lehetett a hosszú karanténidőszak, a fertőzéstől való félelmek, a frusztráció, az unalom, a nem megfelelő információ, a pénzügyi veszteségek és a megbélyegzés azoknál, akik elkapták a vírust. Egyrészt nehéz volt biztosat tudni, és erre ráerősített, hogy szinte kizárólag virtuálisan éltünk, „bezárva”. Ez az egész helyzet mindenkit valamilyen mértékig megterhelt mentálisan, hosszabb-rövidebb ideig. Fizikailag is bizonytalanságban éltünk, de ennél a fizikai bizonytalanságnál még nagyobb kockázat a pszichológiai bizonytalanság. Ennek a kockázatnak egyéni, vállalati és társadalmi vonatkozásai is vannak, hatalmas súlya van. Ezt a pszichológiai bizonytalanságot nagyrészt a vírus okozta. Dr. Márky Ádám szerint a pszichológiai rugalmasságunk kulcstényező ilyen helyzetekben. Most bőven volt lehetőségünk ezt fejleszteni.
A sok nehézség mellett viszont azért előnyei is voltak a „kényszer home-office-nak”. Nem kellett utazni, a munkavállalónak több ideje juthatott befelé figyelni, lelassulni, fejlődni, régen eltervezett dolgokat megvalósítani, a családdal lenni, együtt enni, mozogni. Bár egyes kutatások szerint a munkavállalók épphogy ritkábban, kevesebbet mozogtak, mint a COVID-19 előtt, és sokan egészségtelen ételeket fogyasztottak, akár a képernyő előtt ülve, és a függőségeik is felerősödtek.
Hogyan érdemes menedzselni a mindennapokat a járványidőszkban?
Mi magunk meditáljunk, mozogjunk, aludjunk eleget, figyeljünk a táplálkozásunkra, függőségeinkre, és tartsuk a kapcsolatot barátainkkal, családtagjainkkal, munkatársainkkal. Remekül lehet online is teázni, bizonyos társasjátékokat online játszani például. Legyenek home-office rutinjaink, szabályaink. Ha szükséges, kérjünk segítséget.
Mit tehet a vállalat?
Amellett, hogy egészségprogramokat biztosít, kiemelt szerepe van a vezetőnek, a megbízható, őszinte, hiteles vezetői kommunikációnak. Nem csak a feladatra, hanem az érzésekre is figyelnie kell, sőt, a people management, a személyes figyelem és a rugalmasság nagyon nagy mértékben felértékelődött. Nagyon fontos, hogy a vezető empatikus legyen, aki saját maga is jól van. Több vállalatnál pszichológusok, coachok kezdtek el dolgozni, ahol korábban nem volt ilyen. Pszichológiai értelemben minden krízishelyzet lehetőséget, fejlődési esélyt is rejt. Szerencsés, ha a dolgozók testi-lelki egészségének fontossága hosszú távon is előtérben marad.
Szerző: dr. Szabó Ágnes, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem; a Longevity Project tagja
Források:
Bagó J. (2020): Járvány és munka. Új Munkaügyi Szemle, 1. évfolyam, 3. szám, 14-25. https://www.metropolitan.hu/upload/f11f12de27b440ed2c6c5f287cc435f74800496b.pdf (letöltés ideje: 2020.08.01.)
Bakonyi, Z. (2020): https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2020/04/21/tavmunka_felmeres/ (letöltés ideje: 2020.08.01.)
Bakonyi Z. - Kiss-Dobronyi B. (2020): A COVID-19 járvány hatása a munkavégzésre Gyorsjelentés I.: http://tavmunka-kutatas.hu/assets/files/gyorsjelentes_0420_v1.pdf (letöltés ideje: 2020.08.01.)
Batiz A.Terray T.(2020): Kutatás a távmunkáról - eredmények
https://hrfest.com/hr-fest-online-27-batiz-andras-es-terray-tamas-kutatas-a-tavmunkarol-eredmenyek/, (letöltés ideje 2020.04.13.)
Eurofound (2020), Living, working and COVID-19 dataset, Dublin, http://eurofound.link/covid19data (letöltés ideje: 2020.08.01.)
Holt-Lunstad J, Smith TB, Layton JB (2010) Social Relationships and Mortality Risk: A Meta-analytic Review, https://journals.plos.org/plosmedicine/article?id=10.1371/journal.pmed.1000316 (letöltés ideje: 2020.08.01.)
Holt-Lunstad J, Smith TB, Baker M, Harris T, Stephenson D (2015): Loneliness and Social Isolation as Risk Factors for Mortality: A Meta-Analytic Review https://journals.sagepub.com/doi/abs/10.1177/1745691614568352 (letöltés ideje: 2020.08.01.)
The Lancet (2020): The psychological impact of quarantine and how to reduce it: rapid review of the evidence https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(20)30460-8/fulltext (letöltés ideje: 2020.08.01.)
Wellable (2020): 7 Stats On COVID-19’s Impact On Employee Mental Health https://blog.wellable.co/7-stats-on-covid-19s-impact-on-employee-mental-health?utm_campaign=Newsletter&utm_medium=email&_hsmi=90007700&_hsenc=p2ANqtz-87gz-4hbPwWFIdV1eEmSXAs7sxaeRh6R5EyCt17PSf_6luusRX7S1pKZXy9DgoCzxmFWkWrJabawVoJJdWQV00ZyQ1ZIoUzBY4KbFQuetkfiHTXjg&utm_content=89985031&utm_source=hs_email (letöltés ideje: 2020.08.01.)