A világ egyre inkább tudatában van az éghajlatváltozással kapcsolatos problémáknak, ezért sokan egyre tudatosabbak vagyunk abban, hogyan utazunk, mit vásárolunk illetve leginkább kitől vásárolunk. De vajon számon tartjuk-e, hogy mit eszünk? Tisztában vagyunk-e annak, hogy az élelmiszertermelés az összes üvegházhatású gázkibocsátás negyedéért felelős? Számos különböző tényező befolyásolja az élelmiszerünk szén-dioxid-kibocsátását. Vajon hogyan tudunk az étrendünkkel hozzájárulni az éghajlatváltozáshoz?
Milyen tényezők befolyásolhatják az élelmiszerek szénlábnyomát?
Annak ellenére, hogy a közhiedelem szerint az élelmiszerek szénlábnyomának nagy részéért a szállítás a felelős, számos olyan tényező van, amely nagyobb hatással van a szén-dioxid-kibocsátásra. Az élelmiszerekkel kapcsolatos kibocsátásokhoz legnagyobb mértékben a földhasználat és a mezőgazdaság járul hozzá, így az élelmiszerek termesztésének és előállításának módja nagymértékben befolyásolja azok szénlábnyomát.
Az élelmiszer szén-dioxid-kibocsátás szempontjából azonban talán a legfontosabb tényező az, hogy milyen élelmiszert fogyasztunk.
Bár számos módja van a szénlábnyom minimalizálásának, az étrendi változtatások jó kiindulópontot jelentenek. Egyes kutatások szerint a nyugati étrend fenntarthatóbb táplálkozási mintákra való átállítása 70%-kal csökkenthetné az üvegházhatású gázok kibocsátását és 50%-kal a vízfelhasználást (1).
Nézzünk néhány módszert, amellyel az étrendi és életmódbeli döntéseinkkel minimalizálhatjuk szénlábnyomunkat.
Csökkentsük az élelmiszer pazarlást
Az élelmiszerpazarlás nagymértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Ennek oka, hogy a kidobott élelmiszer a hulladéklerakókban lebomlik, metánt bocsát ki, amely különösen erős üvegházhatású gáz (2). A metán a becslések szerint 100 év alatt 34-szer nagyobb hatást gyakorol a globális felmelegedésre, mint a szén-dioxid (3).
A jelenlegi becslések szerint a bolygón élő minden ember évente átlagosan elképesztő mennyiségű, 194-389 kg élelmiszert pazarol el (4).
Az élelmiszer pazarlás csökkentése az egyik legegyszerűbb módja a szénlábnyom csökkentésének. Az ételek előre megtervezése, a maradékok elrakása és újrafelhasználása illetve, hogy csak azt vásároljuk meg, amire ténylegesen szükségünk van, nagyban hozzájárul az élelmiszer pazarlás csökkentéséhez.
Ne vásároljunk műanyagot
A kevesebb műanyag használata fontos része a környezetbarát életmódra való áttérésnek.
A műanyag csomagolást, a műanyag zacskókat és a műanyag tárolóedényeket a fogyasztók és az élelmiszeripar egyaránt gyakran használja az élelmiszerek csomagolására, szállítására, tárolására és szállítására. Az egyszer használatos műanyag azonban nagymértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához (5).
Íme néhány tipp a kevesebb műanyag használatához:
friss termékek vásárlásakor mellőzzük a műanyag zacskókat és a műanyag fóliát, vigyünk magunkkal textil zsákokat
vigyünk magunkkal saját bevásárlótáskát
igyunk saját kulacsból és ne vásároljunk palackozott vizet
tároljuk az élelmiszereket saját tárolóedényben
vásároljunk kevesebb elvitelre szánt ételt, mivel ezeket gyakran hungarocellbe vagy műanyagba csomagolják
Együnk kevesebb húst
A kutatások szerint a húsfogyasztás csökkentése az egyik legjobb módja annak, hogy csökkentsük a szénlábnyomunkat (1, 6).
Egy 16 800 amerikai bevonásával végzett vizsgálat szerint a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó étrendben a marha-, borjú-, sertés- és egyéb kérődzők húsából származó hús volt a legmagasabb. Eközben az üvegházhatású gázok kibocsátásában legalacsonyabb arányt képviselő étrendekben is a legkevesebb hús volt (6).
A világ minden tájáról származó tanulmányok alátámasztják ezeket az eredményeket (7).
Ennek oka, hogy az állattenyésztésből - különösen a hús- és tejelő szarvasmarhákból - származó kibocsátások a világ ember által okozott üvegházhatású gázkibocsátásának 14,5%-át teszik ki (8).
Első nekifutásra megpróbálhatjuk korlátozni a húsételeket napi egy étkezésre, illetve min. hetente egy napot húsmentesen étkezni, remek húsmentes receptek állnak már rendelkezésre.
Próbáljunk ki a növényi alapú fehérjéket
Ha több növényi alapú fehérjét fogyasztunk, drasztikusan csökkenthetjük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Egy tanulmány szerint a legalacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátású emberek fogyasztották a legtöbb növényi eredetű fehérjét, beleértve a hüvelyeseket, dióféléket és magvakat - és a legkevesebb állati eredetű fehérjét (6).
Egy másik 55 504 emberen végzett tanulmány szerint azoknak, akik napi közepes mennyiségű húst - 50-100 gramm - fogyasztottak, jelentősen kisebb volt a szén-dioxid-kibocsátásuk, mint azoknak, akik napi 100 grammnál többet ettek (9). Csak összehasonlításképpen: egy adag hús körülbelül 85 gramm. Ha rendszeresen ennél többet eszünk naponta, próbáljunk meg több növényi alapú fehérjét, például babot, tofut, dióféléket és magvakat fogyasztani.
Csökkentsük a tejtermékek fogyasztását
A tejtermékek, köztük a tej és a sajt fogyasztásának visszaszorítása egy másik módja a szénlábnyom csökkentésének. Egy 2101 holland felnőtt bevonásával végzett tanulmány kimutatta, hogy a tejtermékek a második legnagyobb mértékben járulnak hozzá az egyéni üvegházhatású gázkibocsátáshoz - csak a hús után (10).
Más tanulmányok szintén arra a következtetésre jutottak, hogy a tejtermelés nagymértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A tejelő szarvasmarhák és trágyájuk olyan üvegházhatású gázokat bocsátanak ki, mint a metán, a szén-dioxid, a nitrogén-oxid és az ammónia (1,6). Sőt, mivel a sajt előállításához sok tejre van szükség, nagyobb üvegházhatású gázkibocsátással jár, mint az olyan állati termékek, mint a sertéshús, a tojás és a csirke (11).
Kezdetnek próbáljunk meg kevesebb sajtot fogyasztani, és a tej helyett növényi alapú alternatívákkal, például mandula-, zab- vagy szójatejjel helyettesíteni.
Együnk több rostban gazdag ételt
Ha több rostban gazdag élelmiszert fogyasztunk, az nemcsak az egészségünket javítja, hanem a szén-dioxid-kibocsátását is csökkenthetjük.
Egy 16 800 amerikai bevonásával készült tanulmány szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásában legalacsonyabb arányú étrend magas rostban gazdag növényi élelmiszereket tartalmazott, és alacsony volt a telített zsírok és a nátrium tartalma (6).
Ezek az élelmiszerek segíthetnek a jóllakottság érzését kialakítani, természetesen korlátozva a nagy szén-dioxid-terhelésű termékek bevitelét.
Ráadásul, ha több rostot adunk az étrendünkhöz, javíthatja az emésztőrendszer egészségét, segíthet a bélbaktériumok egyensúlyában, elősegítheti a fogyást, és védelmet nyújthat olyan betegségekkel szemben, mint a szívbetegségek, a vastagbéldaganat és a cukorbetegség (12,13,14).
Termesszünk saját alapanyagokat
A saját zöldségek és gyümölcsök termesztése egy közösségi kertben vagy a hátsó kertben - ha lehetőségünk van rá- számos előnnyel jár, többek között a stressz csökkentésével, a táplálkozás minőségének javulásával és az érzelmi jólét javulásával (15).
Egy földterület megművelése, függetlenül a méretétől, csökkentheti a szénlábnyomot is.
Ennek oka, hogy a gyümölcsök és zöldségek termesztése csökkenti a műanyag csomagolás használatát és a nagy távolságokra szállított terményektől való függőséget.
A biogazdálkodási módszerek gyakorlása, az esővíz újrahasznosítása és a komposztálás tovább csökkentheti a környezeti terhelést (16).
Minimalizáljuk a felesleges kalóriákat
Ha több kalóriát eszünk, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van, az elősegítheti a súlygyarapodást és az ehhez társuló betegségeket. Mi több, ez összefügg a magasabb üvegházhatású gázkibocsátással (17).
Egy 16 800 amerikai bevonásával végzett vizsgálat megállapította, hogy az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátásával élők 2,5-szer több kalóriát fogyasztottak, mint a legalacsonyabb kibocsátásúak (6). Ne feledjük, hogy ez csak azokra vonatkozik, akik túlfogyasztják magukat, nem pedig azokra, akik elegendő kalóriát fogyasztanak az egészséges testsúly fenntartásához.
A kalóriaszükségleted a magasságodtól, az életkorodtól és az aktivitási szintedtől függ. A kalóriabevitel csökkentésének néhány lehetősége közé tartozik a tápanyagszegény, kalóriadús élelmiszerek, például az édességek, üdítők, gyorséttermi ételek és pékáruk elhagyása.
Vásároljunk helyi élelmiszereket
A helyi vásárlás csökkenti a hatalmas távolságokra szállított élelmiszerektől való függőséget, és növelheti a friss gyümölcsök és zöldségek fogyasztását, ami segít ellensúlyozni a szén-dioxid-kibocsátást. A szezonális élelmiszerek fogyasztása és a helyi termesztők támogatása további módja a lábnyom minimalizálásának. A szezonon kívül termelt élelmiszereket általában importálják, vagy a fűtött üvegházak miatt több energiát igényel a termesztésük (18).
Szerző: Szijártó Szandra dietetikus, táplálkozástudományi szakember
Felhasznált irodalom
Comments