Miért alszunk?
Az alvás célja nem meglepő módon a pihenés, regenerálódás. Arra azonban már ritkábban
gondolunk, hogy a kognitív funkciók helyes működéséhez is elengedhetetlen, vagyis a tanulás, emlékezet, döntéshozatal folyamatai sokkal hatékonyabban működnek egy jó alvási rutin mellett. Az alvásnak kiemelt szerepe van a stresszmenedzsment, érzelemszabályozás, traumák feldolgozása során is. Az ébrenlét alatt szerzett információkat ilyenkor rendszerezzük, tároljuk vagy töröljük. Végül, de nem utolsó sorban bizonyos élettani folyamatok, mint például a csontok regenerációja, döntően ilyenkor mennek végbe.
Mindezekből következik, hogy a hosszú távú kialvatlansággal küszködő ember stressz szintje (hormonálisan kimutatható módon) emelkedik, a depresszió kockázata pedig megnő. Ilyenkor a viselkedés kontrollálásáért felelős agyterület nem működik optimálisan, mondhatjuk úgy is, hogy nem a mi oldalunkon áll, így a stresszhelyzeteket hajlamosabbak vagyunk túlreagálni, megoldhatatlannak látni. Mindez egy kialvatlan állapotban nem meglepő, hiszen ilyenkor egyszerűen rosszabb a kedvünk, negatívabbak, impulzívabbak és ingerlékenyebbek vagyunk. Így működünk… nehezebben viseljük az életet kiadós szundik nélkül, és itt most nem az ébresztő sorozatos szundi üzemmódba állítására gondolunk…
Összefoglalva tehát az alvásmegvonás okozta mentális és fizikai tünetek, mint a figyelmetlenség és a gyengült immunrendszer nem csak a teljesítőképességet, hanem az életminőséget is csökkentik.
Az alvás-egészség-stressz modell jól szemlélteti a három tényező közötti összefüggést, így
sematikusan talán jobban megjegyezhető, hogyan hatnak egymásra a látszólag különböző területek.
Szundi nap közben
A Michigan Egyetem kutatása alapján azok a munkavállalók, akik a munkaidejük közben ledőlhetnek aludni, egy idő után sokkal produktívabbak lesznek, és jobban viselik a stresszt. Ez pedig különösen igaz lehet azokra, akik valamiért nem képesek végigaludni az éjszakát. A finn szakszervezetek is felismerték, hogy azon cégeknél, amelyeknél a munkanap közepén megengedik a dolgozóknak, hogy szundítsanak egyet, javul a munkavállalók termelékenysége, és ez jó hatást gyakorol az adott vállalkozás pénzügyi teljesítményére is. 20-30 perc szundi azonban bőven elég.
Kutatások sora bizonyította, hogy a munka során a szunyókálással töltött szünet egészséges, javíthatja a koncentrációt, élesebbé teheti a logikai készségeket, javíthatja a hozzáállást, a memóriát, csökkentheti a stresszt és a szorongásszintet, és hatalmas különbséget jelenthet a termelékenység szempontjából is.