Napjainkban Európában és Magyarországon is a nőknél leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat az emlőrák. Nemzetközi statisztikák alapján hozzávetőlegesen minden 8. nőnél kialakul a betegség az élete során, azaz átlagosan több mint 12 százalék a kockázata annak, hogy egy nő szembesül a betegséggel. A kockázat ugyan az életkorral emelkedik, ám nem védettek a fiatalabbak sem: az esetek mintegy 20 százalékában 50 éves kor alatt fedezik fel emlődaganatot. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint az elmúlt években 7500-8000 nő és 150-200 férfi szembesült egy évben rosszindulatú emlődaganattal Magyarországon.
A mellrák kialakulásának pontos okát nem ismerjük, van azonban számos hajlamosító tényező, ami nagymértékben növeli a betegség kockázatát. Ezek lehetnek táplálkozási faktorok, hormonális egyensúlyzavar, szüléssel kapcsolatos tényezők, külső rákkeltő hatások, örökletes hajlam, és az emlőben kialakuló jóindulatú megbetegedések. Emellett pedig létezik számos életmódbeli szokás, amivel segíthetjük az emlőrák kialakulásának prevencióját.
Mik a mellrák kockázati tényezői?
Életkor
Az emlőrák előfordulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő. Az összes emlődaganat több mint 80%-át 50 éves kor felett diagnosztizálják. Az előfordulás gyakoriságának növekedése azonban már a 30. életév után megkezdődik.
Családi előfordulás
Kutatások bizonyítják, hogy annak a nőnek az esetében, akinek nagyanyja, anyja, vagy nővére mellrákkal küzdött, lényegesen megnő a daganat kialakulásának kockázata. Még nagyobb a rizikó, amennyiben a rokonok esetében a menopauza előtt alakult ki az emlőrák.
Személyes életelőzmények
Az átlagosnál nagyobb az emlőrák kialakulásának kockázata olyan nők esetében:
akiknél a menstruáció 12 évesnél fiatalabb korban kezdődött
akiknél a menopauza 55 éves kor után lépett fel
akik 30 éves kor felett szültek
akik soha nem szültek
hormonális fogamzásgátlót szedtek.
Elhízás
Széles körű statisztikai elemzések szerint szoros összefüggés tételezhető fel a törzsre szorítkozó elhízás és az emlőrák gyakorisága között is.
Alkoholfogyasztás, dohányzás
Bizonyos adatok arra mutatnak, hogy még a mérsékelt alkoholfogyasztás is másfélszeresére növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát. Emellett a dohányfüstben lévő rákkeltő anyagok a vérbe jutva minden ráktípus, így az emlőrák kockázatát is növelik.
Mit tehetünk, hogy életmódunkkal is csökkentsük a mellrák kialakulásának kockázatát?
Egészséges, kiegyensúlyozott étrenddel, valamint rendszeres testmozgással és a dohányzás, illetve túlzott alkoholfogyasztás mellőzésével (ezek egyébként minden ráktípus kialakulásának kockázatát csökkentik) minimalizálhatjuk a betegség kialakulásának rizikóját, még akkor is, ha fennáll a genetikai hajlam.
Emellett a mellrák megelőzés elengedhetetlen része a rendszeres önvizsgálat és 40 éves kor felett legalább két évenként megismételt mammográfiás vizsgálat, mely hozzájárul a betegség időbeni felismeréséhez. Ez rendkívül fontos, hiszen az emlőrák kezelése annál hatékonyabb, illetve a betegek kilátásai annál kedvezőbbek, minél korábban ismerik fel a daganatot. A korai stádiumban diagnosztizált emlőrák teljes sikerrel gyógyítható.
Egy daganatos betegség diagnózisa rendkívüli terhet jelent a betegnek. Ebben a helyzetben kiemelten fontos szerepe van a megfelelő életmódnak, aminek szerves része az étrend, az étkezési szokások, a stresszkezelés, megfelelő alvás és a testmozgás.
Számtalan kutatás bizonyítja, hogy a megfelelő életmód hatékonyan hozzá tud járulni a betegek gyógyulásához, és a jó életminőség megtartásához.
A rák diagnózisa feszültséggel, félelemmel és bizonytalansággal járhat a beteg számára, ami még egy egyébként lelkileg teljesen egészséges embert is megviselhet. Ugyanis nem csak testi, hanem lelki fájdalom is létezik, ami ugyanúgy meg tudja keseríteni a beteg életét, mint a fizikai tünetek. A pozitív életmódváltás mellett ezért kifejezetten fontos a beteget körülvevő közeg, család, barátok, kollégák támogatása is. A lelki tényezők felerősíthetik a fizikai fájdalmat, és akár a betegség végkimenetelére is hatással lehetnek, ezért fontos társadalom megbecsülése, hiszen ez komoly pszichés segítséget jelent a betegeknek.
Felhasznált források:
Comments