top of page

Mit (t)együnk ahhoz, hogy megelőzzük a daganatokat?

Updated: May 16, 2023

Valamennyien szeretnénk minél hosszabb életet magunknak és szeretteinknek egyaránt. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy szimplán csak az élettartamot szeretnénk meghosszabbítani vagy az egészséges életévek számát is, ugyanis sok esetben a kettő nem ugyanaz. Ez utóbbit szerencsésebb, hiszen ekkor valóban megélhetjük az életünket a másik esetben viszont csak betegségekkel küszködve leélnénk azt.



Genetika vs. életmód


Az, hogy mennyit élünk és milyen minőségben, részben függ a genetikánktól és a velünk született adottságoktól. Azonban ez a faktor a legújabb kutatások szerint mindössze csak húsz százalékban befolyásolja az egészségi állapotunkat. Emellett még megjelenik az egészségügyi rendszerből, illetve a minket körülvevő környezeti tényezőkből fakadó kitettség, amelyek nagyságrendileg tíz, illetve húsz százalékos ráhatással bírnak az egészségünkre. Minden más tényező (a maradék ötven százalék), ami meghatározza fizikális jóllétünket, saját magunktól, illetve életstílusunktól függ.


Ebbe beletartozik az adott személy edukáltsága, munkahelyi státusza, szociális támogatottsága, jövedelme, szexuális aktivitása, alkohol, illetve különböző dohánytermékek használata és még több egyéb tényező is, de az a faktor, ami a legnagyobb hatással bír az egészségünkre nem más, mint a táplálkozás. Számos kutatás kimutatta, hogy a helyes táplálkozás fontossága messzemenően túlmutat az előbb említett tényezőkön.



Így tekints a táplálkozásra


Bár az egyik legfontosabb szerepet tölti be az életünkben, sajnos még ma is sokan és gyakran alábecsülik, letudva azzal, hogy az evés az csak olyan 'mindennapos' dolog. Mivel csak lassan fejti ki hatásait, akár jók azok, akár rosszak, sok ember nem is gondolja, hogy összefüggésben lehetnek a problémái azzal, hogy hogyan és mit esznek. Ha a helyes táplálkozást receptre felírt gyógyszerként vagy esetleg preventív jelleggel akár vitaminként lehetne kapni a gyógyszertárakban, biztosan állíthatom, hogy az a legnépszerűbb termék lenne a patikák polcain. Azonban ezt nem tudjuk ilyen egyszerűen „letudni”. Ennek nincs vége, ez egy életre szól, egy életen keresztül kell egyre jobban és jobban figyelnünk magunkra, a jelekre, reagálni, változtatni, finomítani.


Amíg például a dohányzás esetében megállapításra került, hogy minél kevesebbet dohányzik valaki, vagy ha egyáltalán nem is dohányzik, annál tovább élhet, addig a táplálkozás esetében ez valamivel összetettebb kérdéskör. Ez nem egy egyszerű igen-nem vagy szokás kérdése. Ebben az esetben nagyon sok múlik azon, hogy mit eszünk, mennyit eszünk, mikor eszünk, hogyan eszünk, valamint, hogy az egyes ételeket hogyan kombináljuk egymással. Ugyanis daganatmegelőző és karcinogén (rákkeltő) faktorok egyszerre vannak jelen bizonyos táplálékokban.


Például a sárgarépára a tudomány úgy tekint, mint a daganat megelőzésére alkalmas zöldség, viszont a sárgarépa tartalmaz nitrátot is, melynek jelenléte növeli a gyomorrák kialakulásának kockázatát. (És ha már egyetlen egy összetevő esetén sem teljesen egyértelmű, hogy az most inkább hasznos vagy káros a szervezetre, akkor gondoljunk bele, hogy a sárgarépás példából kiindulva, egy gulyásleves esetén mennyire összetett jelenségről beszélünk.) A táplálkozás fontosságára utal, hogy ezen paraméterek vizsgálatára már egy konkrét tudomány is épült, ami nem más, mint a dietetika.


Kalóriák és tápanyagok


A betegségmegelőzés kapcsán leggyakrabban idézett példa az úgynevezett "kalória restrikció”. Különböző kutatások kimutatták, hogy azok az állatok, amelyek értékes, de csak korlátozott mennyiségű élelmet kapnak, tovább élnek, mint a kedvük szerinti mennyiséget fogyasztók. Az élettartam ilyen módon való növekedése nagyjából arányos a megvont mennyiséggel: a húsz százalékkal kevesebb táplálékot kapók kb. húsz százalékkal, a negyven százalékkal kevesebbet fogyasztók pedig negyven százalékkal élnek tovább, mint az étvágyuk szerint táplálkozók. (Ennél nagyobb mérvű megvonás már nem jár az élettartam meghosszabbodásával.) Indirekt bizonyíték, hogy a különösen hosszú életű népcsoportok kivétel nélkül energiaszegényen táplálkoznak. Ráadásul a csökkentett kalóraibevitel nem csak a várható élettartamot növeli, hanem csökkenti a különböző öregedéshez köthető betegségek kialakulását, különös tekintettel a rákra. Ugyanis a daganatsejtek energiaigénye nagyobb, mint a normál sejteknek, így egyértelmű célpontjai a kalória restrikciónak. Ez az egyetlen mechanizmus, amelyről biztosan tudjuk, hogy meghosszabbítja az egészségben leélt éveket.


Még jobban árnyalja a képet, ha nem csak a bevitt kalória mennyiségét, hanem annak minőségét is vizsgáljuk. Az elfogyasztott energiamennyiségtől függetlenül az arányaiban magas zsírbevitel is bizonyítottan növeli a daganatok kialakulásának a kockázatát.Viszont ebben az esetben sem mindegy, hogy a zsírok bevitele a szervezetbe telített (állati zsír, vaj, kókuszzsír) vagy telítetlen, azon belül is omega-3 (tengeri halak, rákok, lenmagolaj), omega-6 (kukoricaolaj, napraforgóolaj) vagy omega-9 zsírsavakkal (olívaolaj, avokádó, mogyoró, mandula) történik.


Ami a további makrotápanyagokat illeti, a fehérjefogyasztás (a szélsőségektől eltekintve) valószínűleg nem játszik komolyabb szerepet a daganatok megelőzésében, illetve a szénhidrátok elsősorban energiabevitelen keresztül fejtik ki hatásukat.

Napjainkban egyre több figyelmet kap a húsfogyasztás, illetve annak mellőzése, ami nem véletlen, hiszen a húsfogyasztás mértéke egyenes arányban van a vastagbél rák kialakulásának kockázatával. Emellett a húsok magas hőmérsékleten történő kezelése során (grillezés, sütés) heterociklisos aminok szabadulnak fel, melyek szintén karcinogén hatással bírnak.


És ha már daganatmegelőzés, semmiképpen sem szabad kihagyni az élelmi rostok kategóriáját. Ezek az anyagok leginkább zöldségekben és gyümölcsökben fordulnak elő és számos tumorpreventív hatással bírnak. Először is, ezeket a tápanyagokat többet kell rágni, így hamarabb alakul ki teltségérzet, továbbá mivel nagy felülettel rendelkeznek képesek megkötni kémiai karcinogén anyagokat. Emellett jótékony hatást gyakorolnak a bélflórára és a béltartalomra. A javasolt bevitel 25-35 gramm naponta, aminél többet sem érdemes fogyasztani, hiszen ebben az esetben a rostok a szervezet számára értékes anyagokat is megkötik.



Összefoglalva, a jól ismert „az vagy, amit megeszel” mondást érdemes észben tartanunk, hiszen bebizonyosodott, hogy helytálló az állítás. Gondoljunk bele, hogy egy Forma-1-es autóba sem egyszerű 95-ös benzint töltenek, hanem a legjobb és legminőségibb üzemanyagot. Akkor mi miért tennénk másképp a saját szervezetünkkel?



Felhasznált irodalom:

0 comments
bottom of page