Az orvos-kiégés valódi ára 2. rész

2019. januárjában publikálta The Harvard Gazette az első olyan elemzést, mely a kiégett orvosok államháztartásra gyakorolt hatásait vizsgálja. Rendkívül érdekes eredmények és felvetések szerepelnek benne, amit ebben a cikkben ismertetünk.

Egészen ez ideáig nem látott napvilágot olyan tanulmány, amely megkísérelte volna számszerűsíteni a kiégést nemzeti szinten. Ennek pedig részben az az oka, hogy rendkívül nehéz kiszámítani az összes érintett tényező gazdasági költségét. Egyes kutatások például korábban összefüggésbe hozták a kiégést az orvosi hibák számának növekedésével, azonban ezeknek a költségeknek a tényleges kiszámítása szinte lehetetlen. Az alábbi tanulmány viszont megkísérelte számba venni ezen költségeket és a lehető legpontosabb képet festeni a kiégés okozta gazdasági károkról.

A kutatás, melyben részt vett több világhírű intézmény is (National University of Singapore, Stanford University, Mayo Clinic, University of North Carolina) 2017-ben kezdődött és először egy matematikai modell felállítása volt a cél, később pedig ebbe a modellbe vezettek be különböző tanulmányokból származó adatokat, hogy a lehető legpontosabb képet kapják meg a jelenség gazdasági hatásairól. A tanulmányból megállapítható, hogy a szakemberek kiégése miatt lecsökkent munkaórákkal, az orvos-cserével és az új személyzet keresésével járó költségek teszik ki a kiégéssel járó kiadások legnyagyobb részét. Valamint a kutatásból az is kiderül, hogy összesítve egyetlen egy orvos kiégése 7600 dollárba kerül évente az amerikai adófizetőknek.

A kutatást végző Harvard Business School által vezetett nemzetközi kutatócsoport szerint a 4,6 milliárd dollár valójában el sem éri a jelenség tényleges költségeit. „Ugyanis ez az összeg nem tartalmazza a kiégés további jelentős hátrányaiból származó többlet költségeket, mint például a megnövekedett orvosi tévedések számát, a betegek fokozódó elégedetlenségét és az orvosok hibáiból adódó szabálysértési perek emelkedését.” - állítja Joel Goh a tanulmány társszszerzője és a Harvard Business School Technológiai és Műveleti Menedzsment osztály vendégprofesszora.

Természetesen nem a magas költségek az egyetlen oka annak, hogy az egészségügyi szervezeteknek, illetve a fenntartóknak foglalkoznia kell az orvos-kiégés problémájával. „A szervezetek etikai kötelessége, hogy gondoskodjanak alkalmazottairól” – állítja Goh. Ez pedig segíthet a betegek ellátásában is az orvosi hibák csökkentésével. A tanulmány arra is rámutat, hogy a helyes, etikus cselekvésnek is lehet értelme. „Nem csak erőforrások pazarlása, ha megpróbáljuk kezelni ezt a problémát” – mondja a professzor. „Az összes pozitív eredmény mellett valószínűleg pénzügyileg is meg fog térülni a befektetés.”

Goh és kollégái tovább segítik az egészségügyi intézményeket ennek a költségnek a kiszámításában egy általuk kifejlesztett táblázatkezelő eszközzel, amellyel bármely szervezet beillesztheti saját adatait, és kiszámíthatja a kiégés elleni küzdelem lehetséges költségeit.

Azok számára, akik készek foglalkozni a problémával számos beavatkozás bizonyult sikeresnek, beleértve a mindfullnes gyakorlatokat és a stresszkezelési tréningeket. A tényleges hatás eléréséhez azonban valószínűleg szélesebb körű szervezeti változtatásokra van szükség – állítja a professzor.

Az egészségügyi dolgozók kiégése már régóta fennálló probléma. Egy 2015-ös felmérés - amely 7000 orvos bevonásával készült - szerint a megkérdezettek 54 százalékánál jelentkezett a kiégés négy legjellegzetesebb tünete közül legalább az egyik. Ilyen volt az érzelmi kimerülés, a cinizmus érzése, a munkától való eltávolodás, valamint az alacsony teljesítmény érzete.

Korábban az orvosok kiégését etikai, illetve pszichológiai szempontból már vizsgálták, ez a kutatatás azonban rávilágít a jelenség gazdasági aspektusaira is. A számok azt mutatják, hogy a probléma nem csak az orvosok mentális egészségét veszélyezteti, hanem komoly gazdasági károkat is okoz. Ez pedig újra felveti a különböző fenntartók felelősségét abban, hogy a világviszonylatban alulfinanszírozott egészségügybe miért nem fektetnek be több erőforrást.

Források: